A Tisza Párt gyökeresen átalakítaná a külföldi multinacionális cégeknek adott adókedvezmények rendszerét – írta a Bloomberg, miután erről kérdezték Kármán Andrást.

A Tisza vezető gazdaságpolitikusa azt nyilatkozta, ez érzékenyen érintheti különösen a német autógyártókat, mint a BMW, a Mercedes-Benz és a Volkswagen, valamint az ázsiai akkumulátorgyártókat. A Bloomberg szerint a támogatási rendszer torzulásokat okozott más ágazatokban is, például a bankszektorban, ahol a kormány a különadók emelésével próbálta ellensúlyozni a kieső bevételeket.

Ez hosszú távon megterheli az államháztartást. 

Kármán András a lapnak azt mondta, a gazdasági és befektetői bizalom legnagyobb ellensége a kiszámíthatatlanság: „Egy átlátható, kiszámítható költségvetés-tervezés és -végrehajtás óriási segítséget nyújthat egy ország adósságfinanszírozásával kapcsolatos kockázatok javításában, és egy-két év alatt több száz milliárd forintot takaríthat meg a gyakorlatban” – idézték Kármán András szavait.

Sebestyén Géza, a Budapesti Corvinus Egyetem docense az Indexnek azt mondta „az adórendszer radikális átalakítása, és a német autógyárak adóterheinek emelése egy nagyszerű ötlet akkor, ha el szeretnénk veszíteni a magyar foglalkoztatás nagy részéért felelős multicégeket, és magyarok tömegeit szeretnénk állástalanná, a családokat pedig szegényebbé tenni”.

Szerinte különösen most lenne nagyon veszélyes egy ilyen lépés, amikor a globális FDI gyengélkedik, és a hazánkban kiemelt szerepet játszó német cégek eleve komoly nyomás alatt vannak a magas energiaárak, a rossz germán gazdasági dinamika és az EU–USA-vámmegállapodás miatti magasabb exportköltségek okán. 

A hazai autóiparban több százezer ember dolgozik, és a teljes export mintegy negyede ehhez az ágazathoz köthető, ezért Sebestyén Géza szerint érdemes óvatosan bánni az iparágat érintő hirtelen szabályváltoztatásokkal. „Az autóipar egy hosszú gazdasági ciklusokkal operáló terület. Itt a szabályok ad-hoc változtatásai jelentősen rombolhatják az adott ország vonzerejét” – fogalmazott a Corvinus docense.

Sebestyén Géza úgy látja, az elképzelés legnagyobb hibája, hogy bár rövid távon akár javíthatná is a költségvetés helyzetét, hosszabb távon sokkal többet ártana a magyar gazdaságnak. A külföldi beruházások elmaradása ugyanis jóval nagyobb veszteséget okozna, mint amennyi pluszbevételt a kedvezmények megvonása hozhat – mutatott rá.

„Ez egy nagyon káros elképzelés szerintem. Hasonló ahhoz a gazdaságpolitikához, amit 2002 és 2010 között láttunk, és ami oda vezetett, hogy 2007-ben a magyar gazdaság egy helyben toporgott, miközben a szlovák 10 százalékkal nőtt egyetlen év alatt” – fogalmazott.

Ha megvalósulna egy ilyen terv, az egyértelműen komoly visszaesést okozna Magyarország tőkevonzó képességében.

Különösen az autóipari – azon belül is a német – befektetők reagálnának érzékenyen, és a hatás akár már néhány hónapon belül is megjelenhetne az új projektek, a beszállítói beruházások és a munkahelyteremtés lassulásában.

Egy ilyen intézkedés hatásai fokozatosan, de jól érzékelhetően jelennének meg a gazdaságban.

Rövid távon a befektetői kommunikáció hangneme változna meg, körülbelül egy éven belül pedig több projektet is elhalasztanának a cégek, másfél év múlva már a munkaerőpiacon is kimutatható lenne a negatív hatás – sorolta. Kevesebb új munkahely jönne létre, visszafognák a gyakornoki programokat, és a bérdinamika is lassulna.

Az autóipar a gazdaság egyik legfontosabb motorja: az ország teljes exportjának mintegy negyede, az ipari kivitelnek pedig közel harmada köthető ehhez az ágazathoz. Az ipari termelés harmadát, a GDP nagyjából 15 százalékát is ez a szektor adja. Az elmúlt években közel 20 milliárd eurónyi tőke érkezett Magyarországra nemzetközi autóipari vállalatoktól.

„Ha ezek a fejlesztések elmaradnának, annak drámai hatása lenne a magyar ipari teljesítményre, a GDP-re, a foglalkoztatásra és a bérekre is” – mondta a Corvinus docense.

Kapcsolódó