Az Európai Unióban tízből négy polgár (39 százalék) úgy véli, hogy az adók túl magasak, és támogatja az adócsökkentéseket, még akkor is, ha ez kevesebb vagy alacsonyabb minőségű közszolgáltatáshoz vezet. De bő egynegyedük (27 százalék) a magasabb adók megfizetését részesíti előnyben a jobb és kibővített szolgáltatásokért cserébe – adta hírül a Euronews.

Egy 2025 áprilisában végzett Eurobarométer-felmérés alapján a válaszadók további egynegyede (26 százalék) támogatja az adók és a közszolgáltatások jelenlegi szintjét. A fennmaradó 8 százalék pedig bizonytalan.

Vagyis az európaiak jelentős hányada az egészségügy, az oktatás és az infrastruktúra javításáról is lemondana, ha faragnak az adóterhekből. 

A különböző tagállamok válaszai azonban nagymértékben eltérnek. 

Nem mindenütt rajonganak a pluszadókért

Szlovákia (59 százalék), Horvátország (57 százalék), Észtország (53 százalék) és Szlovénia (50 százalék) vezeti azon országok listáját, ahol inkább visszanyesnék az adókat, akár a közszolgáltatások rovására is. E gondolat támogatottsága Görögországban és Romániában (48 százalék), Lengyelországban (47 százalék), valamint Belgiumban, Lettországban és Magyarországon (45 százalék) is viszonylag magas.

Az európai gazdasági nehézségek jelenleg magyarázhatják a magasabb adók támogatottságának romlását

– magyarázta a lapnak Olivier Jacques, a Montreali Egyetem adjunktusa.

Dimitri Gugushvili, a belgiumi KU Leuven Egyetem posztdoktori kutatója elmondta, az emberek általában akkor ellenzik a több adót, ha nem bíznak a kormányban, és azt gyanítják, hogy a köztisztviselők visszaélhetnek a többletforrásokkal.

„Óriási különbség van a közintézményekbe vetett bizalom terén Európa-szerte, a politikai bizalom Skandináviában a legmagasabb, Kelet-Európában pedig a legalacsonyabb, különösen Bulgáriában és Romániában”

– fogalmazott a kutató.

A skandináv országcsoport, Finnország (22 százalék), Svédország (24 százalék) és Dánia (26 százalék) mutatja a legalacsonyabb támogatottságot az adócsökkentések tekintetében. Németország (40 százalék), Franciaország (37 százalék) és Hollandia (39 százalék) az uniós átlag közelében mozog.

Kapcsolódó

Több helyütt is a fejlettebb közszolgáltatásokban hisznek

A magasabb adók pártján leginkább Spanyolország (42 százalék), Svédország (42 százalék) és Finnország (40 százalék) áll, míg Bulgária (39 százalék) és Görögország (37 százalék) szorosan követi őket. Olaszország és Portugália (mindkettő 31 százalék) a dél-európai országok sorát gyarapítja.

Olivier Jacques szerint a magasabb iskolai végzettség, valamint a klasszikus baloldali ideológia összefüggésben áll az adózás magasabb támogatottságával.

E kérdésben a legalacsonyabb szinteket Luxemburgban (16 százalék), valamint Lettországban, Szlovákiában és Belgiumban (mindháromban 17 százalék) figyelték meg, ami az adóemelésekkel szembeni erős ellenállást jelzi. Kelet-Közép-Európában sem rajonganak az emelés ötletéért: Lengyelország, Magyarország, Románia, Litvánia és Szlovénia egyaránt a 22–23 százalékos tartományba esik. Németország (20 százalék), Ausztria (20 százalék) és Franciaország (23 százalék) szintén a kevésbé támogatók közé tartozik. Ez a gondolkodás inkább a nagyobb hatékonyság iránti igényt tükrözheti.

Ahol a stabilitást preferálják

Az adók szinten tartása, a status quo támogatottsága Luxemburgban (47 százalék), Máltán (46 százalék) és Dániában (43 százalék) a legerősebb, ahol a lakosság közel fele vallja ezt a nézetet.

Dél-Európában a változásra hajlanak: Görögország (11 százalék), Horvátország (13 százalék), Olaszország (18 százalék), Spanyolország (21 százalék) és Portugália (25 százalék) sem látná szívesen a mostani szinten mind az adókat, mind a közszolgáltatásokat. Magyarországon 26 százalék maradna a mostani menetrend mellett.

Megjegyzik, a személyi jövedelemadó mértéke, azaz az adókulcsok Európa-szerte jelentősen eltérnek, a legmagasabbak az északi országokban, a legalacsonyabbak pedig Kelet-Európában.

Tudja, hol szedik be Európában a legtöbb adót? Mutatjuk, mi hol állunk

Felmérték, az egyes európai országok mennyi adót szednek be, és ez mekkora arányt képvisel a GDP-jükben. Részletek >>>