A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adataiból kiderült,
hogy a 3613 új lakás többsége (61 százaléka) vidéken épült fel, Budapesten az egy
évvel korábbinál 42%-kal kevesebb, összesen 1404 lakást vettek használatba. A megyei
jogú városokban 0,6, a többi városban 4,2%-kal kevesebb lakás épült. Csak a
községekben volt növekedés, a tavalyinál 29 százalékkal több, 721 lakást vásároltak
illetve építettek.
Az adatok szerint a természetes személyek által épített
lakások száma 7,0%-kal magasabb, vállalkozóké 29 százalékkal alacsonyabb volt, mint
egy évvel korábban. Így a vállalkozások részesedése a lakásépítésből 73-ról
65 százalékra csökkent.
Az új lakóépületekben használatba vett lakások 44 százaléka családi
házban, 46 százaléka többlakásos épületben, további 7 százaléka lakóparkban található. A
használatba vett lakások átlagos alapterülete 14 m 2 -rel 95 m 2 -re növekedett
2022 I. negyedévéhez képest.
Az értékesítési céllal épített lakások aránya 63, a saját
használatra építetteké 34, a bérbeadásra épületeké pedig 2,3 százalék volt.
Bár a budapesti agglomerációban kissé nőtt (5,2%-kal) a
felépült lakások száma, ez nem ellensúlyozta a fővárosi csökkenést
Közép-Magyarország nagyrégióban közel harmadával kevesebb lakás épült, mint egy
évvel korábban. Számát és dinamikáját tekintve is jelentős lakásépítés zajlott
a Dunántúl középső és nyugati területein, valamit Észak-Alföldön, míg az ország
többi régiójában a korábbi, alacsony bázishoz képest is visszaesés történt.
Országos szinten az építendő lakások száma 4989 volt. A
községekben és a kisebb városokban felére esett vissza az engedélyek és a
bejelentések száma. A megyei jogú városokban 27, a fővárosban 16 százalékos volt a
csökkenés. Az építtetők az esetek 49 százalékában éltek az egyszerű bejelentés
lehetőségével.
2022 azonos időszakához képest a kiadott új építési
engedélyek alapján 45 százalékkal kevesebb, összesen 2094 lakóépület és 17 százalékkal kevesebb, 956 nem lakóépület építését tervezik az országban.
