2025 februárja és 2026 február eleje között mindössze 46 új gyáripari fejlesztést adtak át – derül ki a 24.hu összesítéséből. A tíz legnagyobb zöldmezős beruházás mind az autó- és az akkumulátoriparhoz kötődik, nyolc ázsiai cégtől származik, és földrajzilag is koncentrálódik: Debrecen, Nyíregyháza, Miskolc és Szeged környékére.

A lap által átnézett hírek szerint 41 új, zöldmezős beruházás valósult meg vagy van folyamatban, ám ezek közül csak 19 működik: 17-et már felavattak, két helyen próbaüzem zajlik. A 19-ből 14-et a 100 új gyár program hivatalos meghirdetése előtt adtak át, vagy addigra már bejelentették a megépítésüket. A projektek szinte mindegyike állami támogatást kapott, de nem kifejezetten a miniszterelnök programja miatt, hanem más, már létező forrásokból.

Kapcsolódó

A 41 zöldmezős beruházás részletes vizsgálata azt mutatja, hogy 25 projektet a program hivatalos bejelentése előtt ismertettek vagy adtak át, így a kormány a gazdaság természetes fejlődésére támaszkodva számolt visszamenőleg a 100 új gyár programba. Ideális esetben ezek a folyamatok összesen akár 134 termelőberuházás megvalósulását eredményezhetik, de a többségük nem 2025-ben, hanem 2026-ban vagy még később.

Molnár László közgazdász szerint „évente 100-150 gyár- vagy kisebb üzembővítés szinte mindig megtörténik, még akkor is, ha az általános beruházási hangulat nem túl jó”. A KSH adatai szerint 2025 januárjától 2026 januárjáig a magyar iparban regisztrált vállalkozások száma 80 684-ről 80 500-ra csökkent, a feldolgozóiparban pedig 74 683-ról 74 578-ra esett vissza, azaz a gazdaságban természetes folyamatok zajlanak, és a program kommunikációja jelentősen eltúlozta a tényleges eredményeket.

A 41 zöldmezős beruházáson kívül a 24.hu további 93 gyárbővítést és korszerűsítést azonosított 82 beruházótól. Ezek között is akadnak nagy, új gyáregységek, például a Mercedes-Benz kecskeméti második üzeme és a CATL debreceni akkugyár-beruházása. Az eddig átadott bővítések száma 27 volt 2026 februárjáig, az összes beruházás 14 milliárd eurós értékéből az öt legnagyobb projekt 11,4 milliárdot tett ki.

Az összesítés szerint 88 termelőberuházás és 30 egyéb projekt - logisztikai, energetikai, K+F és szolgáltatófejlesztés - van előkészítés, tervezés vagy kivitelezés alatt, azaz további 118 fejlesztés vár átadásra 2026-ban vagy a következő években. Így összesen 176 fejlesztési beruházás valósulhat meg, de a kormány hivatalosan nem sorol fel ennyi projektet, részben azért, mert a 100-150 új gyár program kommunikációja menet közben gyakorlatilag leállt.

Orbán Viktor miniszterelnök tavalyi februári évértékelőjében 2025-öt az áttörés évének nevezve jelentette be a 100 új gyár programot. Akkor részletekkel nem szolgált. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter később egy Facebook-posztban annyit árult el, hogy 2025-ben indul el a 100 új gyár építése, az ehhez szükséges megállapodásokat a magyar és külföldi vállalatokkal már részben meg is kötöttük, a tárgyalások is jól állnak. Hozzátette: 2024-ben több mint 10 milliárd eurónyi, vagyis 4 ezer milliárd forintnyi új Magyarországra érkező beruházásról tudtunk megállapodást kötni,  2025-re is ezt a cél tűzték. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter április végén emelte a tétet, amikor a 100 új gyár helyett már 150-et ígért. Tavaly májusban pedig Fónagy János egy parlamenti azonnali kérdésre adott válasza alapján már nem lehetett tudni, milyen időtávban gondolkozik a kormány. A minisztérium államtitkára ennyit mondott: a 150 gyár program több mint tízezer milliárd forintnyi beruházást érint, minden vármegyében legalább egy új gyár épülhet.