szélsőjobb

A németeknek is komoly gondot okoznak az orosz hekkerek

Nancy Faeser szövetségi belügyminiszter szerint új dimenziót ér el a kémkedés és a kibertámadások kockázata Németországban.

Az EU a kínai elektromos autókra lőtt, az Európai Bíróság pedig Magyarországot büntette

A szlovák parlament elé került „lex merényletet”. Emmanuel Macron azt ígérte: választások ide vagy oda, ő biztos nem mond le. Az Európai Bizottság ideiglenes vámot vet ki a kínai elektromos járművek behozatalára. Ezek voltak a hét legfontosabb külgazdasági és külpolitikai eseményei.

Koppanhat, aki az uniós Ukrajna-politika felülírását várta ettől az EP-választástól

Nem okozott földcsuszamlást a szélsőjobboldal az EP-választáson, bár egy általános jobbra tolódás – a várakozásoknak megfelelően – történt. Az igazán radikális, szélsőjobboldali erők azonban még mindig csak töredékét teszik ki az Európai Parlamentnek a következő ciklusban is. Bár a nemzeti választások még idézhetnek elő uniós szintű nehézségeket is, de az Economxnak nyilatkozó szakértő szerint ahhoz például kétség sem fér, hogy Ukrajna a továbbiakban is számíthat az Európai Unió támogatására. Ezt vetíti előre többek között az is, hogy Emmanuel Macron pártja kikaphatott ugyan az EP-választáson a szélsőjobboldaltól, és megtörténhet ez a közelgő parlamenti választáson is, külpolitikai kérdésekben azonban Franciaországban mindettől függetlenül az elnök dönt.

Megünnepelheti a választási bukását Emmanuel Macron

Jó eséllyel indulhat a francia szélsőjobboldali párt, a Nemzeti Tömörülés elnöke, a 28 éves Jordan Bardella a miniszterelnöki tisztségért. Emmanuel Macron francia államfőnek azonban végső soron a 2027-es elnökválasztásra készülve akár előnye is származhat abból, ha a szélsőjobboldal alakíthat idén nyáron kormányt – mutatott rá az Economxnak nyilatkozó szakértő.