napelem

Évente már 38 GW napelemes plusz kellene az eddig tervezett 20 helyett

Németországban, ahol valóban tesznek is a 2015-ös párizsi, másfél fokban meghatározott hőmérsékletemelkedési maximum 2050-es betartásának biztosításáért, eléggé lehangoló eredményt hozott ki egy friss modellezés. A Berlini Alkalmazott Tudományok Egyetemének (HTW Berlin) kutatói szerint úgy fel kellene gyorsítani az energiaátmenetet, hogy 2035-re az országnak klímasemlegessé kellene válnia. Ez különösen az ismét termelési tartalékba rendelt szénerőművek ismeretében látszik egyre lehetetlenebb küldetésnek.

Gigantikus napelemes erőmű építhető a szabadtéri parkolótetőkön

Svájcban lemodellezték, hogy ha a parkolótetőket mind befednék napelemekkel, akkor akár 10 GW áramtermelő potenciállal is nőhetne az ország zöldenergiás termelőkapacitása. Ahhoz, hogy ezt meg is akarják valósítani, elősként a szabályozáson kell majd alakítani

Sebők András: már miért ne fedhetnénk le házunk körül napelemmel azokat a felületeket, amelyeket amúgy csak lebetonoznánk?

Minden különösebb probléma nélkül négyzetméterenként két tonnával terhelhető, nem kopik, nem csúszik, viszont feltűnő: ezek a térburkolati elemként funkcionáló napelemes rendszer főbb ismérvei. Újrahasznosított anyagokból is készül, illetve egy magyar vállalkozás tervezi, fejleszti, építi e megoldásokat. A cég ügyvezetője korábban leginkább a repülésről gondolkodott, most viszont egy olyan elképzelés alá gyűjti a felhajtóerőt, amely a piacon máris nagyot szólt, de szerinte igazán akkor robban, ha a napelemes rendszerek számára a háztetőkön elfogy szabad hely. A Napi.hu friss videó podcastjának vendége a korábban a Wizzairt is építő Sebők András.

Elérte a magyar átok a kormány egyik látványprojektjét

Hónapok óta nem kapják meg a fizetésüket a csornai napelemgyár alkalmazottai, pedig a napelemeké a jövő, ezért a gyártásuk jó üzletnek hangzik, feltéve, hogy nem kétbalkezes módon próbálkoznak vele.