iMF

\"Berlinben nem értik, miért dühöng Orbán Viktor\"

A Berliner Zeitung című német baloldali lap Karas Monika médiahatósági elnöki jelöléséről közölt beszámolót, a Wirtschaftswoche című gazdasági hetilap pedig a kormány és az EU, illetve az IMF viszonyáról közölt elemzést.

Ezért szakított a kormány az IMF-fel

Szakértők szerint a magyar IMF-hitel előtörlesztése a szakmai közvélemény szemében se nem oszt, se nem szoroz, a befektetők sem egy-egy adatra figyelnek a magyar gazdaság kapcsán, és a pénzpiaci hatása is minimális.

Megéri jóban lenni a Valutaalappal

Az Orbán-kormány mostani előtörlesztési bejelentése egy politikailag motivált, széles sajtónyilvánosságra számot tartó lépés, amelynek gazdasági jelentősége másodlagos, ráadásul a visszafizetés értéke viszonylag kicsi a tartozás egészéhez képest − mondta lapunknak Bod Péter Ákos közgazdász, az MNB egykori elnöke. A szakmai közvélemény szemében ez se nem oszt, se nem szoroz. Az országgal foglalkozó elemzők, befektetők sem egy-egy adatra figyelnek a magyar gazdaság kapcsán, hanem sok mutatót néznek együtt. A kabinetet az mozgathatta, hogy a Valutaalap megítélése a legtöbb országban hagyományosan kritikus, a neve általában a megszorításokkal társul, egyfajta mumusként van beállítva, és ez Magyarországon sincs másképp − fogalmazott a közgazdász.

Ragaszkodik az IMF-hez Bukarest

Romániának augusztusban 164,4 millió eurót kell visszafizetnie a nemzetközi hitelezőknek a még 2009-ben igényelt készenléti hitelcsomag terhére, ebből 154,6 millió a tőkerész, 9,8 millió euró pedig a kamat. Idén a törlesztőrészlet 1,164 milliárd euró, amelyből Bukarest 550,6 milliót már átutalt az IMF, az EBRD és az EU számláira. A kifizetési csúcs 2015-ben lesz, amikor a kormánynak 1,826 milliárd eurót kell előteremtenie.