energiahatékonyság

Magyar ötlet segíthet lecserélni a régi buszokat

Több új, az energiahatékonysági beruházások fölgyorsítását elősegítő javaslatról is vitáznak az Európai Unió országai, miután nem halad megfelelő ütemben a 2020-as cél megvalósítása. Egy magyar terv a közösségi közlekedés és a közintézmények \"zöldítését\" segítené elő, egy másik kezdeményezés pedig a széndioxidkvóták piacán avatkozna be hasonló céllal.

Panelben lakik? Erről a lehetőségről lemondhat

Magyarországon nem üzemeltethető gazdaságosan a Nyugat-Európában egyre terjedő távhűtés, amelyet a kapcsoltan hőt és áramot termelő erőművek nyári üzemben lennének képesek szolgáltatni - amennyiben megérné nekik. Jelenleg ugyanis az Európai Unió energiahatékonysági direktívája által is támogatott távhűtés költségei miatt nem versenyképes az árammal működő légkondikkal. Megoldást a szabályozási, támogatási keretek átalakítása jelenthetne.

Új energiacélokat kell vállalnia Magyarországnak is?

Az EU-tagoknak magukra nézve kötelező érvényű nemzeti energiahatékonysági célokat kell kitűzniük, és speciális lépéseket kell tenniük annak érdekében, hogy teljesülhessen az Európai Unió 2020-as célkitűzése, amely a direktíva megszületése idején érvényes prognózisokhoz képest 20 százalékkal mérsékelné az energiafogyasztást - derül ki az Európai Parlament energetikai bizottsága által elfogadott új irányelv-tervezetből.

Támogatás nélkül nem megy a felújítás

A magyar ingatlantulajdonosok 85 százaléka tudja, hogy energiahatékonysági beruházásokkal nagymértékben csökkentheti rezsiköltségét, mégis alig felük végzett otthonán ilyen fejlesztéseket az elmúlt öt évben, legnagyobbrészt a fűtési energia felhasználásának csökkentését célozva − derül ki a Knauf Insulation 500 ingatlantulajdonos megkérdezésén alapuló kutatásából. A havi fűtési költség a magyar ingatlanok 34 százalékánál 20 és 30 ezer forint közé esett, 21 százalékuknál pedig a 30 ezer forintot is meghaladta a leghidegebb téli hónapokban.