büntetés

Eljárás a német deficit miatt

Az EU brüsszeli bizottsága Franciaországhoz hasonlóan egy év haladékot ad Berlinnek, hogy költségvetési hiányát a megengedett szintre – a GDP 3 százalékára – csökkentse. A lépéssel egyidejűleg a bizottság azt követeli, hogy az ország a 2004-es deficitet 0,8 százalékkal, azaz mintegy 6 milliárd euróval vigye lejjebb. „Az európai bizottság nem tesz különbséget az együttműködésre hajlandó vagy nem hajlandó tagállamok között. Az egyetlen ami számít, az EU-alapszerződés tiszteletben tartása” – figyelmeztetett Pedro Solbes. A bizottság pénzügyekért felelős tagja ezzel Franciaországra célzott, amely hasonló cipőben jár mint Németország, azzal a különbséggel, hogy meg se kísérelte csökkenteni költségvetési deficitjét. Berlin nagyobb hajlandóságot mutatott az együttműködésre Brüsszellel, ez azonban csupán arra szorítkozott, hogy Hans Eichel német pénzügyminiszter ismételten deklarálta: érvényesnek tekinti a stabilitási és növekedési megállapodást. Hozzáfűzte viszont, hogy mint az EU legnagyobb gazdasága nagyobb rugalmasságot vár el Brüsszeltől. Ezt azonban a bizottság visszautasítja és konkrét takarékosságra akarja rávenni a német kormányt. És itt kezdődik az erőpróba. A bizottság csak javasol, amit a tagállamoknak kell jóváhagyniuk. Berlin maga mögött tudhatja Párizst, Rómát, Lisszabont, és ez már elegendő ahhoz, hogy blokkolják a brüsszeli indítványt. A kisebb országokat (többek köz Finnországot és Ausztriát) képviselő Gerrit Zalm holland pénzügyminiszter felháborodása nem ismer határt: az EU megállapodás felrúgása azt jelenti, hogy nem méri azonos mércével a tagállamokat, arról nem is beszélve, mennyire negatív az üzenete ennek a jövőre csatlakozók felé.

Félmillió dollárra büntették az Andersent

Egy amerikai bíróság félmillió dollár pénzbüntetésre ítélte az Arthur Andersen könyvvizsgáló céget az igazságszolgáltatás akadályoztatása miatt. A könyvvizsgáló cég beismerte, hogy alkalmazottjai az Enronra vonatkozó papírokat semmisítettek meg az energiakereskedő cég elleni eljárás megindítása után, de a per során végig tagadta a szándékosságot. Az Andersen jogi képviselője a döntés után közölte, hogy megfellebbezik a maximális pénzbüntetést kiszabó döntést. Az Andersent az idén júniusban a bíróság bűnösnek mondta ki az igazságszolgáltatás akadályozásában, ezt követően a cég bejelentette, hogy lemond a tőzsdei cégek auditálásáról. Az Andersent a közel egy évvel ezelőtt kipattant botrány óta otthagyták ügyfelei, a korábban világszerte foglalkoztatott 85 ezer alkalmazottból mára kevesebb mint ezer maradt.

Straub Elek nem aggódik

Az amerikai könyvelési visszaélések orvoslására hozott, drákói szigorúságú Sabranes-Oxley törvény hatálya - a jogszabály a vállalati mérlegek, jelentések manipulálását 10-20 évi börtönnel és 1-5 millió dolláros bírsággal bünteti - elvileg kiterjed az amerikai piacokra bevezetett külföldi vállalatokra, köztük az 1997 novembere óta letéti igazolásaival a New York-i tőzsdén is jelen lévő Matávra is. Straub Eleket, a Matáv elnök-vezérigazgatóját arról kérdeztük, milyen érzésekkel fogadta a törvényi szigorítást, nem aggódik-e a szankciókat olvasva.

Félmilliós bírság az Integrának

A két éve még lelkesen a tőzsdére készülő egykori Synergon-érdekeltséget az Integra Rt.-t 500 ezer forintos büntetéssel sújtotta a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) a rendszeres tájékoztatási kötelezettségek megszegése miatt. A PSZÁF nem első ízben bírságolja emiatt az Integrát. Tavaly júniusban ugyancsak az éves jelentés megtekintési helyének elmulasztott közzététele miatt 350 ezer forintra rúgott a bírság. Az Integra éves jelentését sem tavaly, sem idén nem küldte be a határidőre a felügyeletnek, vagyis láthatólag nem nagyon vesz tudomást arról, hogy nyilvános társaságnak számít. Az Integra másfél éve nyilvánosan bocsátott ki törzsrészvényre átváltoztatható, a menedzsment számára lejegyezhető kötvényt (1 forintos címletekben), a forgalmazó a Postabank Értékpapír Rt. volt. A kizárólag a cég három-négy vezetőjének tulajdonába került 300 ezer kötvény futamideje 2002 decemberében jár le (NAPI Gazdaság, 2001. február 23., 10. oldal), és 200 forintos áron lehet átváltani azokat Integra-részvényekre. A 400 millió forintos jegyzett tőkével rendelkező Integra tavaly nyáron tett le tőzsdei bevezetési terveiről, a mostani PSZÁF-bírság vélhetően aligha erősíti a cégnek a tőkepiac iránti elkötelezettségét. (NAPI)