A polgári törvénykönyv júliustól életbe lépő fizetésihatáridő-szigorítással kapcsolatos paragrafusaitól a lánctartozások felszámolását várja a jogalkotó. Mivel azonban egyelőre még nem tudni, hogyan szereznének ennek érvényt a mindennapokban, ezért kiszámíthatatlan, lesz-e valódi hatása, vagy sem. Az élelmiszeriparban a 30 napos fizetési határidők szigorú betartatása miatt elméletileg nem kellene, hogy különösebb hatása legyen a változásnak. Bár mivel a most hatályba lépő szabály lehetőséget ad a 30 napos határidőtől eltérő megállapodásra is, ezért valószínűleg nem érinti majd az agrárintegrációk működését, bár véglegesen ezt majd csak a bírói gyakorlat dönti el − mondta a Napi Gazdaságnak Máhr András, a Mezőgazdasági Termelők és Szövetkezők Országos Szövetségének főtitkárhelyettese.

Jelenleg kétféle integráció is működik az országban: a klasszikus gép- és terményértékesítő mellett az is gyakori, hogy nagyobb cégek termény ellenében végeznek mezőgazdasági szolgáltatást, földmunkákat, növényvédelmet, betakarítást a kisebb termelők számára. Máhr szerint nem egyértelmű a törvény azzal kapcsolatban, hogy az utóbbi esetben hogyan lehet megállapítani vagy teljesíteni a 30 napos fizetési határidőt, vagy eltérhetnek-e ettől a felek. Végiggondolatlan a tekintetben is a jogszabály, hogy ki és hogyan fogja ellenőrizni a teljesítést, továbbá hogy milyen jogorvoslatra számíthat például egy beszállító. Ha csak polgári per vagy büntetőjogi feljelentés útján lehet majd érvényt szerezni a jogszabálynak, akkor az lényegében alig segít az ágazat helyzetén, mivel így csak még később juthat pénzéhez a beszállító, már ha egyáltalán hozzájut. Abból a szempontból azonban pozitív, hogy az élelmiszer-feldolgozók nem hivatkozhatnak majd arra a hosszabb fizetési határidő kikötésekor, hogy az általuk átvett áru után is csak 180 nap múlva fizet a kiskereskedelem.

Az élelmiszerek esetében is tartani kell a 30 napos határidőt az agrárrendtartási törvény szerint − mondta Éder Tamás, az ÉFOSZ elnöke. Ugyanakkor vannak olyan piaci pletykák, hogy mégsem minden kiskereskedelmi lánc tartja be a szabályt. A Ptk.-módosítás ott lesz nagyobb hatással, ahol az élelmiszeripartól eltérően nem folyamatos a vevőkkel, beszállítókkal a kapcsolat. Viszont épp a folyamatos kapcsolat ad lehetőséget arra, hogy viszonylag egyszerűen korrigálhatók a felek közötti szerződési feltételek, ezért sokszor a feldolgozók is belemennek az egyezségbe attól tartván, hogy könnyen kilistázhatják a láncokból. A tartós partneri kapcsolatok miatt azonban a felek érdekeltek abban, hogy a bíróság mellőzésével oldják meg a konfliktusokat. A mezőgazdasági beszállítók felé általában tartják a 30 napot a feldolgozók, kivéve abban az esetben, amikor megroppan a cég, és gondok adódnak a fizetőképességgel.