Horváth Klára, Bábolna polgármestere a településen tartott lakossági fórumon azt mondta:
Bábolnának jó híre volt, most a mezőgazdaság dögtemetője lett, sok idő lesz ezt újrapolírozni.
A kisalföldi településen már két körben földeltek el a ragadós száj- és körömfájásban elhullott, leölt szarvasmarhákat: Kisbajcsról, Darnózseliről és Dunakilitiről összesen 5200 tetemet hoztak a település mellett kialakított dögkútba a hatóságok.
A második adagnál tiltakozásba kezdtek a helyiek, a bábolnai képviselők pedig határozatban rögzítették: tudomásuk szerint a bábolnai állatihulla-lerakó megtelt, oda több, a betegség miatt elpusztult állatot vinni már nem lehet. Ennek ellenére megindult az állatok temetése a bábolnai dögkútba.
A Telex beszámolója szerint szerda délutáni fórumon kiderült,
a bábolnaiak aláírásgyűjtésbe kezdtek, hogy még egyszer, immár harmadszor ne hozzájuk kerüljenek a szarvasmarhák, ha újabb kitörés történik a ragadós száj- és körömfájás járvány során.
A város polgármestere szerint a települést önmagunkban nem hallgatják meg, ezért kellene kivívni a többség szolidaritását, tömeget produkálni. A rendezvényen résztvevők pedig jelezték, ha még egy szállítmány jön, a kamionok elé állnak, összebilincselik magukat; nem engednek be újabb marhatetemeket Bábolnára.
A fórumon megszólították Popovics Györgyöt (Fidesz-KDNP), a Komárom-Esztergom megyei közgyűlés elnökét is. A politikus bocsánatot kért, hogy legutóbb nem volt itt, és azt mondta:
imádkozzunk, hogy még egyszer ne történjen kitörés, de ha így is lesz, akkor sem kerülhet ide több állat.
A ragadós száj- és körömfájás rendkívül fertőző, vírusos betegség, amely főként a hasított körmű állatokat, például szarvasmarhákat, sertéseket, kecskéket és juhokat érinti. Fő tünetei a láz, az étvágytalanság, a nyálzás és a hólyagok megjelenése a szájban és a lábvégeken. A betegség emberekre nagyon ritkán terjed át. A járvány március elején Kisbajcson tört ki, majd Levélen, aztán Dunakilitin és Darnózselin mutatták ki a vírust.