A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) arra számít, hogy legkésőbb január 22-ére derül ki a béremelés mértéke.

Ravasz Ágnes, PDSZ országos választmányi tagja a státusztörvényre utalva a HR Portálnak azt mondta: 

Január elsejétől mi munkavállalók vagyunk, tehát tudnunk kellene, hogy mennyi lesz a bérünk, de fogalmunk sincs róla .

Hozzátette: az új béreket kiszámolni sem lehet, mert a magyar állam csak az emelendő minimumokat határozta meg a különböző besorolások esetében.

Reálisan egyelőre csak a pályakezdők kalkulálhatnak, de tanárok többsége 50 év felett van, számukra teljesen átláthatatlan, hogy mennyi is lett a fizetésük januártól.

Mint ismert, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter az atv.hu-nak adott év végi interjújában arról beszélt: eljutunk oda, hogy 2024-ben 670-680 ezer, egy év múlva pedig 830-840 ezer forint körül lesz egy pedagógus-átlagbér.

A szakportál emlékeztet, hogy a 2023-ban elfogadott Pedagógus életpálya törvény (Púétv.) alapján öt pedagógus fokozatot különböztetnek meg: Gyakornok, Pedagógus I., Pedagógus II, Mesterpedagógus, Kutatótanár.

A tavaly alkotott jogszabály szerint a

  • Gyakornok illetménye eredetileg 400 ezer forint volt, 
  • a Pedagógus I. fokozatban 410 ezer forinttól 1,065 millió forintig, 
  • Pedagógus II. esetén 430 ezer forinttól 1,135 millió forintig terjedt a fizetés mértéke,
  • egy mesterpedagógus ugyanakkor 520 ezer forinttól 1,365 millió forintig, 
  • egy kutatótanár pedig 640 ezer forinttól 1,47 millió forintig terjedő mértékben kaphatott illetményt.

Ezek minimumszintjét emelte a kormány január elsejétől a Magyar Közlönyben megjelent 32,2%-kal.

Ez alapján

 

  • a pályakezdő gyakornokok minimális fizetése bruttó 400 000 forintról 528 800 forintra emelkedik,
  • Pedagógus I.-es fokozatban a minimum bér: 410.000 forintról 538 ezer forintra,
  • Pedagógus II-es fokozatban: 430.000 forintról 555 ezer forintra, 
  • Mesterpedagógus fokozatban: 520.000 forintról 630 ezer forintra,
  • Kutatótanár fokozatban pedig: 640 000 forintról 750 ezer forintra emelkednek a minimálisan adandó bruttó bérek.

A PDSZ számításai szerint a Gyakornoki alapbér valóban 32 százalékos emelésén túl semelyik feljebbi fokozatban nem valósul meg ez a mértékű béremelés.

A garantált bérminimum és a szakmai ágazati pótlék idei együttes összege a kiindulási alap (ez most 430 320 forint). Hiába szerepelt korábban ennél kevesebb minimumösszeg az adott fokozatban, az érvényben lévő bérmegállapodások alapján nem lehetséges, így az emelés mértéke ennyivel „kapásból” csökken.

A PDSZ számításai szerint:

  • a Pedagógus I.-II. kategóriák – ide tartozik a pedagógusok zöme – alsó szintjeinek megfelelő bérek így legfeljebb 25-29 százalékkal emelkednek a tavaly megadott mértékhez képest, de a sávok felső tartományaiban 12,6, vagy akár 1 százalékot éri csak el a pedagógusok keresetnövekedése. Például Pedagógus II.-ben a főiskolai végzettségűeknél 33 év munkaviszonynál 21, majd 42 év munkaviszony után 12 százalékra csökken az emelés. Ebben a fokozatban fordul elő, hogy az egyetemi végzettségűeknél a 9 éve a pályán lévő pedagógus minimális bére még 29 százalékot emelkedik (430 320 forintról 555 000 forintra) a 42 éve pedagógusként dolgozó Pedagógus II. fokozatú tanár azonban mindössze 1 (!) százalékos fizetésemelkedésre (549 418 forint helyett 555 000 forint) számíthat, ha a fokozat alsó összegét keresi meg.
  • Mesterpedagógus fokozat esetén ugyan főiskolai végzettség esetén jól indul az emelés (31 százalék) azonban már 30 éves munkaviszony után 10 százalék körülire, vagy ennél is kisebbre olvad az emelés, míg egyetemi végzettségű Mesterpedagógusoknál az eleve is csak 18 százalékról induló emelés 35 év munkaviszony után összesen 2(!) százalékra olvad a PDSZ számítása szerint, 36 év munkaviszony felett pedig egyenesen nullává redukálódik a béremelés. 

Nem csak az emelés csökkenő mértékével van egyébként gond a szakszervezeti vezető szerint, hanem azzal is, hogy annak adható mértéke kevésbé átlátható mutatók alapján, sokkal inkább szubjektív módon, az iskolaigazgató döntése alapján dől el, mint korábban.

Az új rendszerben ugyanis egy pedagógus nem lép feljebb az adott fokozatban automatikusan, ahogy egyre több évet tölt a pályán, hanem a tapasztalat helyett más szempontok szerint lehet előre jutni.

Egyébként az sem motiválja túlzottan a tanárokat a mostani rendszerben, hogy nincsenek túl nagy különbségek az egyes, reálisan elérhető kategóriák fizetési szintjei között – tette hozzá Pál Alexandra.