Minden tizedik magyar kapott már váratlanul nagyobb összeget – derül ki a ZRI Závecz Research Intézet elemzéséből, amely a minap megjelent A 100 leggazdagabb 2023 kiadvány megbízásából készült. 

Az emberek általában tervezetten jutnak bevételekhez, ugyanakkor adódnak olykor nem várt élethelyzetek is, amikor nagyobb pénzösszegek érkeznek a családi kasszába. 

A kutatásban megszólaltatott ezer fő 11 százaléka számolt be arról, hogy élete során kapott már meglepetésszerűen jelentősebb summát. Az érintettek hat tizede legfeljebb 5 milliós összeget említett, három tizede 5 és 10 millió forint közöttit, tizedük pedig 10 millió forintnál is nagyobbat. 

A meglepetés forrásai

A hirtelen vagyon több módon érkezhet:

  • legtöbben (36 százalék) örökség útján jutottak nem várt pénzhez;
  • a második leggyakoribb forrás a szerencsejáték, amiből 28 százalék söpört be nagyobb nyereményt;
  • sokan (19 százalék) extra jutalomként, bónuszként kapták munkájukért;
  • kevesebben (10 százalék) ajándékozás által lettek gazdagabbak;
  • a sikeres pénzügyi tranzakció még kevesebbeknek (3 százalék) hozott előre nem látott, jelentős bevételt.

A váratlan örökségről főleg nők számoltak be, míg a pénzügyi befektetések sikeréről a férfiak.

Portyáznak a szerencsevadászok: milliárdokra áhítoznak

Az Ötöslottó halmozódó főnyereménye sokszor megmozgatta meg az országot, a giganyeremény 2003-ban például nem csak a hazai, hanem a határon túli szerencsevadászokat is vonzotta, a rekord összegnek köszönhetően kígyózó sorok alakultak ki a határmenti értékesítőhelyeken.
Bővebben -->

Óvatos duhaj a magyar

Az előre nem tervezett pénzből az érintettek kétharmada elköltött valamennyit, 43 százalékuk félretett, 31 százalékuk befektetett, 16 százalékuk ajándékozott belőle. 

  • Ha az összes lehetséges felhasználást figyelembe vesszük, akkor azt látjuk, hogy a legnagyobb, 37 százalékos csoportot azok alkotják, akik a hirtelen jött pénzt mind egy szálig felélték, elköltötték. Ez elsősorban a férfiakra, a középkorúakra és az alacsony iskolázottságúakra volt jellemző. 
  • A második leggyakoribb felhasználási mód a teljes összeg befektetése, az érintettek 18 százaléka döntött így, főképpen a diplomások és az 50 év felettiek. 
  • A harmadik legnépesebb, 16 százalékos csoport tagjai a pénz egy részét elköltötték, másik részét félretették. Ez a megoldás szinte csak a nőket jellemezte, közülük is leginkább a középkorúak választották ezt.
  • Az érintettek 10 százaléka pedig annyira óvatos volt, hogy az összes váratlanul érkezett bevételét félretette. Ez a takarékoskodó megoldás a fiatalok és a diplomások körében volt az átlagnál gyakoribb megoldás. 
  • A hirtelen vagyonra szert tettek 8 százaléka felosztotta a pénzét négy felé: költött belőle, félre is tett, befektetésre is szánt valamennyit, illetve ajándékozásra is fordított belőle. Ez a sokrétű felhasználás leginkább a férfiakat jellemezte.