Trump nem háborút indít, hanem felszámol? Orbán meglepő értelmezése a közel-keleti válságról

Orbán Viktor miniszterelnök az ATV Mérleg című műsorában Rónai Egonnak beszélt a közel-keleti konfliktusról és az orosz-ukrán háborúról, a választási esélyeikről, valamint az energiabiztonságról.

Azzal kezdte, szerinte ma már senki nem meri állítani, hogy a Barátság kőolajvezeték nem működőképes, az ukránok is azt mondják, hogy politikai okokból nem adják az olajat. Kitért arra is: a külügyminiszterek hónapok óta készítik elő, hogy legyen egy találkozó Zelenszkijvel, csak nem jutnak előre.

A Közel-Keleten rekedt magyarokról azt mondta, a teljes biztonságot tartja elsődlegesnek, ezért mindenkit türelemre intett. Szerinte vannak térségek, ahonnan könnyebb hazahozni a kint rekedt magyarokat, ilyen Jordánia, és vannak, ahonnan nehezebb, például az Öböl-országok, mert ott nagyon gyorsan változik a helyzet.

A kormányfő úgy látja, hogy Donald Trump iráni lépései nem háborúindításnak, hanem egy háborús gócpont felszámolásának tekinthető.

Hozzátette, szerinte a közel-keleti konfliktus „magja” már Nyugat-Európában van, ez pedig komoly terrorfenyegetettséget hoz magával. Szerinte ha nő a terrorveszély a közel-keleti konfliktus miatt, akkor itthon is lépni kell, akár azzal, hogy a katonákat az utcára vezénylik.

Az Index tudósításában azt írja, Orbán elmondása szerint Putyin azt közölte vele, hogy

– vagyis szerinte nem Oroszország felel a szállításért. Leszögezte, hogy az orosz elnök szerinte nem érdekelt a tűzszünetben, és amíg nem éri el a céljait, addig nem fejezi be a háborút.

A MOL-ra hivatkozva a miniszterelnök azt állította az interjúban, hogy semmi nem tiltja a horvátok számára, hogy az orosz olajat átengedjék, mégsem teszik ezt meg. Magyar Péter benzinársapkás javaslatát pedig nem támogatja. Hozzátette, akkor vezetnének be maximált árat, ha kezelhetetlenné válna a helyzet.

A Tisza Párt kapcsán azt mondta, állítása szerint jelentős pénz érkezik hozzájuk Ukrajna felől, de „nem akar sugallni semmit”, a választáson való indulásukat pedig ez nem akadályozhatja.

Leszögezte továbbá, hogy nem fog a Tisza Párt elnökével vitázni, mert az szerinte „nem szuverén ember”.

A DK határon túli magyar állampolgárok szavazati jogának megszüntetését követelő kampányáról is megszólalt a kormányfő. Mint mondta, nem tud arról, hogy történt volna ennek kapcsán választási csalás, ha pedig volt, akkor az kiderült.

A Fidesz esélyeiről úgy fogalmazott, hogy a vereség logikailag nem zárható ki, de szerinte „győzelemre állnak”, ezért nem spekulálnak róla.

„Nekünk csak elrontani nem szabad” – mondta, hozzátéve, hogy azért szereti a kampányokat, mert ilyenkor sok emberrel tud találkozni.

A gödi Samsung-gyár ügyéről is megszólalt, melynek kapcsán úgy fogalmazott, hogy az önkormányzatok szerint semmilyen veszélyes anyag nem került ki a gyáron kívülre, gyáron belül történt eseteket pedig a hatóságok minden esetben kivizsgálják.

 Elismerte ugyanakkor a Szőlő utcai ügy kapcsán, hogy elsőre az elkövetők „kicsúsztak a kezük közül”, de a rendszer átalakítását követően már eredményes volt az új nyomozás. Azt ígérte, utánajár, hogy az első vizsgálat miért vallott kudarcot.