Január közepe óta látványosan csökken a német nemzetiségi névjegyzékre feliratkozott választópolgárok száma – írja a 24.hu a Political Capital friss elemzéséből. Az intézet tavaly június 23-a óta naponta frissíti a nemzetiségi névjegyzékek változását, különös figyelemmel a roma és a német közösségre, mivel csak ezeknek van reális esélye kedvezményes parlamenti mandátumot szerezni.
Hosszú hónapokig alig történt számottevő mozgás, azán január közepén fokozatosan beindult a leiratkozási hullám.
Az elmúlt három hétben átlagosan naponta harmincan döntenek úgy, hogy a nemzetiségi lista helyett inkább ők is pártlistára szeretnének szavazni április 12-én.
A német névjegyzék 29 ezer körülire, a romáké pedig körülbelül 40 ezerre csökkent. Az elmúlt három országgyűlési választáson a kedvezményes mandátum megszerzéséhez szükséges kvóta 22-24 ezer szavazat körül alakult. A német nemzetiségi lista 2018-ban és 2022-ben is csak úgy tudta átlépni ezt a küszöböt, hogy a regisztráltak száma jóval 30 ezer fölött volt.
Idén a magasabb részvétel várhatóan magasabb kvótaértéket is eredményez, így valószínűleg idén nem fog újra mandátumot szerezni a német nemzetiségi lista.
Idén azonban a várhatóan magasabb választási részvétel miatt a kvótaérték is emelkedhet, miközben a leiratkozási hullám egyelőre nem látszik megállni. A Political Capital szerint így egyre valószínűbb, hogy a német nemzetiségi lista 2026-ban már nem szerez parlamenti mandátumot.
„Úgy tűnik, a német identitással is rendelkező magyarok körében egyre többen látták be, hogy a jelenlegi rendszerben nem sok értelme van részt venni a nemzetiségi választásban” – kommentálta a fejleményeket a Political Capital.
Az elmúlt két ciklusban a német nemzetiségi mandátumot Ritter Imre volt fideszes politikus nyerte el, és a parlamenti szavazásokon a kormánypártok álláspontját támogatta.
A Magyarországi Romák Országos Önkormányzatának elnöke arról nyilatkozott a 24.hu lapnak, hogy történetük során először a maguk nemzetiségi képviselőjét is be akarják juttatni az Országgyűlésbe.