Az új kormányzati negyedet felépítő – pályázaton kiválasztott – befektetőtől az állam bérbe venné az ingatlanokat, a ppp-konstrukció szóba sem került – tudta meg a NAPI Gazdaság Zelles Sándortól, a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI) vezérigazgatójától. Egyrészt az állam nem akar tulajdont szerezni, másrészt a ppp-s állami kötelezettségvállalások bizonyos esetekben az államháztartási hiányt növelhetik. A helyszín elsősorban állami tulajdonú, a KVI vagyonkezelésében vagy a MÁV Zrt. tulajdonában lévő terület lenne. (Ingatlanpiaci szakértők a városrehabilitáció és -fejlesztés jegyében többek között a Csepel-sziget, Ferencváros, Újpest, Kelenföld, a XI. kerületi Kopaszi-gát egy-egy területén képzelik el az új kormányközpontot.) A MÁV-ingatlanokat ajánlja egy tavaly októberben – a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) és a Magyar Tudományos Akadémia által létrehozott Magyarország 2015 program keretében – készült, a minisztériumok integrált elhelyezéséről szóló tanulmány. Ide tartozik az I. kerületi Déli pályaudvar 12 hektáros (barnamezős) területe – a pályaudvar megszüntetésével és a városon kívül helyezésével –, valamint a VI. kerületi, 39 hektáros Nyugati pályaudvar egy 10 hektáros része. Mindegyik a belvárosban van, jó infrastruktúrával, közlekedési csomópontokhoz közel, tömegközlekedéssel jól megközelíthetőek, környezetükben bevásárlóközpontok, éttermek, szállodák és bankok helyezkednek el. A Nyugati előnye még, hogy közel van a Kossuth térhez, így a Parlamenthez és a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium épületéhez, amelybe a MeH, valamint az Országházból a kormányfő és hivatala költözne. A MeH-en kívül a többi minisztérium és háttérintézményeik – a jelenleginél hatékonyabb munkavégzés és az olcsóbb üzemeltetés érdekében – költöznének egy helyre, várhatóan 2008 végén. A kormányzati negyed egy 10-15 hektáros területen épülne fel legfeljebb 200 ezer négyzetméter irodaterülettel. (A létszámleépítés után 6200 minisztériumi dolgozó marad, egy közszolgára 25 négyzetméter hasznos alapterülettel számolva összesen 155 ezer négyzetméter szükséges, amely a tanácstermekkel, raktár, parkoló és közös helyiségekkel elérheti a 200 ezer négyzetmétert.) Négyzetméterenként 200 ezer forint építési költséggel számolva, ez mintegy 40 milliárd forintos beruházást igényel majd a nyertes pályázótól – becsüli Zelles.