− Az AmCham elnöke a napokban arról beszélt, hogy az elmúlt években olyan közbeszéd alakult ki, amiben a külföldi befektetők kényelmetlenül érzik magukat. A HITA-nál ebből mi csapódik le?
− Nálunk is panaszkodnak az adóváltozásokra, a különadókra, illetve hiányolják a kiszámítható környezetet, de végül mégis előkerülnek a fejlesztési tervek. Sok, több kontinensen jelen lévő multi már kezdi termelését visszaszervezni Európába, és ebben a folyamatban újra a földrész keleti része élvez előnyt. Igaz, a régióban nagyon erős a befektetésekért folyó küzdelem, de az infrastruktúra terén Romániánál és Bulgáriánál, a bérek tekintetében pedig Csehországnál és Nyugat-Szlovákiánál vagyunk versenyképesebbek. Nincs kizárva, hogy abból a további mintegy 20 befektetői döntésből, amit az év hátralevő részére prognosztizálunk, több áttolódik jövőre. A befektetők az európai válság kimenetelét várják, míg a hazai szabályozás kilengéseit főleg az észak-európai befektetők élik meg nehezen. Mindez viszont nem mutatkozik meg abban, hogy termelő cégek hagynák itt az országot − igaz, egy pénzügyi befektető könnyebben mozdulhat. Az általános makrogazdasági helyzet kapcsán nem tapasztalunk félelmet a befektetők körében, akik itt vannak, tisztában vannak azzal, hogy Magyarország nem Görögország.

− A már megszületett befektetői döntések közül hány kapott egyedi kormánydöntés alapján megítélt (ekd) támogatást?
− A 19-ből kilenc, de azt tapasztaljuk, hogy a döntések során nem az ekd az elsődleges szempont, sokszor inkább pr-értéke van, a befektetők VIP-elbánásként értékelik ezt a fajta támogatást. A fejlesztési pályázatokon egyébként jóval több pénzhez juthatnak a beruházók.

− Mennyire Budapest-orientáltak a befektetők?
− A 19 idei beruházási döntés Magyarország minden régióját érinti, az északi és keleti országrész a munkahelyteremtés tekintetében felül is van reprezentálva. Miskolcon, Tiszaújvárosban és Szegeden is lesznek beruházások, azt pedig, hogy Pécs miért nem népszerű a külföldi befektetők körében, a város vezetésével közösen vizsgáljuk.

− Jelenleg mennyire preferált a szolgáltató központok idetelepítése?
− A tárgyalás alatt álló 89 projektből több mint húsz szolgáltató központ (shared service center − ssc) letelepítéséről szól. Bár eddig az ssc-k túlnyomó többségükben Budapesten jöttek létre, kifejezetten szeretnénk a vidéki városok felé fordítani a befektetők figyelmét. E központok fontos előnye, hogy segítenek kezelni a fiatal diplomások munkanélküliségének problémáját. Mindezek mellett a tapasztalat azt mutatja, hogy a sikeresen működő ssc-k tulajdonosai később akár termelő beruházások idetelepítéséről is dönthetnek, illetve fordítva, a termelő beruházásokat szolgáltató központok követhetik.

Az interjú teljes terjedelmében a www.napi.hu-n olvasható.