Miközben a magyarországi bankok egyre élénkebben érdeklődnek a sikeres kis- és középvállalkozások iránt, azok a pénzintézetek, amelyek már egy ideje finanszíroznak egy vállalkozást, nemegyszer merevvé válnak, nem ápolják eléggé a meglévő üzleti kapcsolatokat − mondta a Napi Gazdaságnak Farkas István, a Kvazár Kft. ügyvezető igazgatója.

Versenyképes ajánlatok érkeztek
A cég emiatt döntött a bankváltás mellett − a cégvezető szerint az utóbbi néhány évben több magyarországi bank is versenyképes ajánlattal kereste meg őket, végül a CIB Bank Zrt. ajánlata bizonyult a legjobbnak. A CIB kezdettől fogva komolyan vette a vállalkozást, több ajánlatcsomagot prezentált, és arra is lett volna lehetőség, hogy ezeket átdolgozza a vállalat − tette hozzá az ügyvezető igazgató. A folyószámlahitel az összeg nagyságát és a kedvezmények mértékét tekintve is megfelelt az elvárásoknak, a CIB pedig az adott vállalati szektorért felelős képviselője mellett vezető beosztású munkatársakat is delegált az egyeztetésekre, ami a cégvezető szerint felgyorsította az ügyintézést és megerősítette: komoly partnerként tekintenek rájuk. A bank minden változást és részletet kiválóan kommunikált a tárgyalások során.

Válságban is nőtt az értékesítés
A Kvazár számára 2011 volt vízválasztó, a társaság árbevétele akkor lépte át az egymilliárd forintos összeghatárt. A cég három-négy évvel ezelőtt, a gazdasági válság idején is jól teljesített, forgalma akkor 30-35 százalékkal nőtt. A növekedés azóta lassult ugyan, de továbbra is megközelíti a 10 százalékot, és ez a trend várhatóan az idén is folytatódni fog − közölte a cégvezető. A Kvazár számos Magyarországon tevékenykedő multinacionális nagyvállalatot lát el termékekkel, ügyfelei közé tartozik többek között a Lufthansa Technik Budapest Kft., a Siemens Transzformátor Kft., a GE Hungary Energy Division, az Opel Szentgotthárd Kft. és a Magyar Suzuki Zrt. Emellett olyan magyar vevői is vannak, mint a MÁV Zrt. vagy a Jász-Plasztik Kft. akkumulátorgyára. A cég közvetlen import útján szerzi be a termékeket és 200−250 millió forint értékű saját raktárkészlettel rendelkezik. Farkas szerint a disztribúciós láncba más forgalmazó nem kapcsolódik be, azaz közvetlenül a végfelhasználónak értékesítenek, ami lehetővé teszi, hogy a vevőket 24, maximum 48 órán belül kiszolgálják és versenyképes árat kínáljanak. Az ügyvezető igazgató hangsúlyozza: másik fontos szempont, hogy az egyedi termék-összeállítások forgalmazásával, valamint a termékkonvertálással olyan hozzáadott értéket állítsanak elő, amihez máshol nem juthatnak hozzá a vevők.

Saját telephely lehet a növekedés motorja
A legtöbb cégvezető számára az az egyik legfontosabb cél, hogy a vállalkozás önfenntartóvá váljon. A Kvazár már önerőből is működhetne, mert tőkeerős, ahhoz azonban, hogy előre tudjunk lépni és a fejlesztések üteme egyenletes legyen, kell a banki finanszírozás − magyarázza Farkas István. A cég növekedésének egyik alapja évek óta a folyószámlahitel, egy másik lehetőség pedig − amellyel a jövőben élni kíván a vállalat − az MNB növekedési hitelprogramja keretében kínált 2,5 százalék kamatozású hitel, ami komoly segítséget jelenthet nagyberuházások megvalósításához. A Kvazár például jelenleg havi kétmillió forintért bérli a telephelyén található épületeket, egy ilyen hitel révén azonban lehetőség nyílna arra, hogy saját telephelyet létesítsen, ami később ingatlanfedezetként a további növekedés katalizátora lehetne.

Szoros együttműködés nélkül hosszú távon nem lehet gyümölcsöző az üzleti kapcsolat a bankok és a vállalkozások között − véli Farkas István. A pénzintézetek, amelyek már finanszíroznak egy vállalkozást, nemegyszer merevvé válnak, nem ápolják eléggé az üzleti kapcsolatokat.

Szerző: Balog Tamás