Még eladósorban a szentgotthárdi kaszagyár

Hosszú évek után elkelhet a felszámolás alatt lévő Szentgotthárdi Kaszagyár, Mezőgazdasági Gép- és Fémtömegcikk-gyártó Rt. ingatlanvagyona, amennyiben  eredményre vezetnek a helyi önkormányzattal és a befektetőkkel  folytatott tárgyalások és pályázati forráshoz is  sikerül hozzájutni − tájékoztatta lapunkat Szabó Ernő felszámolóbiztos, a Pecuniaagora Zrt. munkatársa. A helyhatósággal abban egyeztek meg, hogy az ingatlanokat folyamatosan hirdetik. A több mint 7 hektáros területen lévő ipari ingatlanokat és az oda vezető iparvágányt három vagyoncsoportra bontották, ezek irányárát külön-külön meghatározták, azonban a vagyont változatlanul egyben kívánják értékesíteni. A nettó irányár sem változott az előző pályázathoz képest, 880 millió forint. Pályázni december 19-ig lehet.

Az értékesítést évekig az hátráltatta, hogy a területen  két építészetileg is értékes ingatlan található. A XVIII. századi  cisztercita majorságot és az egykori központi irodaépületet a  Kulturális Örökségvédelmi Hivatal 2005-ben műemlékké nyilvánította. A  szentgotthárdi önkormányzat ezzel egy időben úgy döntött, a területen alakítják ki az új  városközpontot, többek között ide költöztetik a városházát és a helyi  múzeumot.  A felszámoló ezt követően elkészíttette a teljes terület  rendezési és beépítési tervét, amelyet az önkormányzat  jóváhagyott. Ennek alapján a telek két részre bontható.

Szabó Ernő elmondta, mire minden akadályt sikerült elhárítani, jött a  pénzügyi és gazdasági válság. Ugyanakkor az önkormányzat továbbra sem  tett le arról, hogy a tervek jelentős részéből valóság legyen.  Mindemellett befektetők is érdeklődnek az osztrák határtól alig néhány  száz méterre lévő telek iránt. Ha sikerül, akár hitel vagy pályázati  források révén, pénzhez jutni, jelentős beruházások kezdődhetnek az  egykori kaszagyár területén − tette hozzá a felszámolóbiztos.

Az ország első és egyetlen kaszagyárát 1902-ben alapították, 1952-től volt állami vállalat, 1963-ban a Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Gépgyárba olvasztották, majd 1979-től a győri Rába Magyar Vagon- és Gépgyár egyik gyáregysége volt. A cégből 1992-ben vált ki, a következő évben pedig részvénytársasággá alakult. A kaszagyártás 1994-ben indult újra, s többévi veszteséges működés után már az első évet 120 millió forint körüli nettó árbevétel mellett szerény nyereséggel zárta, mintegy 300 dolgozót foglalkoztatott. Az 1995-ös adósságrendezést követően az állam és a helyi önkormányzat mellett egy pénzintézet is tulajdonos lett az évi mintegy 17 ezer ásót és kapát, valamint 6 ezer kaszát előállító üzemben. A többségi tulajdonos ÁPV Rt. még ebben az évben 50 millió forintért meghirdette a cég 51,75 százalékos részvénycsomagját, amelyre a Magyar Kasza Konzorcium pályázott sikerrel. Néhány évig úgy tűnt, a patinás üzem szép jövő előtt áll, ám 1998-ban árbevétele csaknem 100 millió forinttal maradt el a tervezettől, az adósságai szaporodtak. A kaszagyár 2001-ben, csaknem százévnyi működés után, 350 millió forintos adósságot maga után hagyva a  felszámolás sorsára jutott.