A magyar munkavállalók gyakran a szabadságuk alatt sem tudják teljesen elengedni a munkahelyi teendőket, ami nemcsak egyéni, hanem szervezeti okokra is visszavezethető. A Profession.hu friss, reprezentatív felmérése szerint

tízből két dolgozó arról számolt be, hogy munkahelyén nincs kidolgozott helyettesítési rendszer, ezért saját módszereikkel próbálják megoldani a helyzetet, tízből öt kisebb problémákat jelzett, tízből három pedig elégedett volt ezen a téren.

A kkvmagazin.com által ismertetett felmérésből kiderül az is, hogy a szabadság alatt a dolgozók fele kisebb-nagyobb mértékben foglalkozik a munkával.

  • A céges telefonhívásokat 29 százalékuk csak fontos esetben veszi fel, 21 százalékuk minden esetben válaszol.
  • A levelezést a válaszadók fele követi: 22 százalék naponta, 30 százalék pedig egyáltalán nem.
  • Azok, akik figyelik az e-maileket, 60 százalék csak a legfontosabb üzenetekre reagál, 16 százalék minden levélre, 24 százalék csak átfutja azokat.

A fentiek fényében nem csoda, hogy 

a munkavállalók 42 százaléka nem tapasztal felhalmozódott munkát a szabadságról visszatérve, hiszen sok teendőt a pihenés alatt elvégeztek.

A nyaralásra szánt költségek alig változtak: a munkavállalók 39 százaléka körülbelül ugyanannyit költ, mint tavaly, 31 százalékuk többet, 30 százalékuk kevesebbet.

Az idén nyaralók kétharmada kizárólag belföldön pihen. A rövidebb, néhány napos belföldi pihenést a dolgozók fele tervezi, 19 százalék legalább egy hetet tölt itthon. A külföldi utazók körülbelül egyharmadnyian vannak.

A szabadság átlagos hossza 12 nap: a gyerekesek 14 napot, a gyerek nélküli munkavállalók 11 napot terveznek. Fizikai munkát végzők átlagosan 11 napot pihennek, a felsővezetők és igazgatók 14 napot.

A szabadságok időzítését a munkáltatók felében szabályozzák, 22 százalékuknak kevesebb, mint egy hétre előre meghatározott időszakban kell kivenniük pihenőjüket. A válaszadók 71 százaléka még soha nem tapasztalta, hogy ne engedték volna el szabadságra, 18 százalékuknál egyszer, 11 százalékuknál többször fordult elő.

„A szabadság alatti munkavégzés nemcsak az egyéni hozzáállástól, hanem a vállalati munkakultúra hiányosságaitól is függ. Tízből hat válaszadó esetében felgyülemlett teendők jellemzőek, amelyeket különböző stratégiákkal kezelnek” – mondta Dencső Blanka, a Profession.hu szakértője. Hozzátette: a megfelelő kikapcsolódás mentálhigiénés szempontból is kiemelten fontos, ezért a munkáltatóknak és a dolgozóknak is érdekük, hogy a szabadság valódi pihenést biztosítson.