A fővárosi önkormányzat 2023 áprilisában döntött a magyar építészetről szóló törvény alapján készítendő fővárosi településterv elkészítésének megkezdéséről, amely a Budapest 2030 városfejlesztési koncepciót, az Otthon Budapesten integrált településfejlesztési stratégiát, a Budapest főváros településszerkezeti tervét (TSZT) és a Budapest fővárosi rendezési szabályzatát (FRSZ) váltja fel. A terv készítése több mint két és fél éven át tartott.

A településterv arról rendelkezik, hogy Budapest területén hol és mit lehet építeni, fejleszteni - mutatott rá Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója korábbi háttérbeszélgetésen. Akkor azt közölte, a munka nyomán 263 hektárral csökkent a kijelölt zöldmezős fejlesztési területek nagysága. Mindezt annak érdekében tették, hogy több barnamezős fejlesztés valósulhasson meg és több zöld erdőterület maradhasson meg a városon belül.

A terv négy távlati fejlesztési szándékot határoz meg. Egyrészt cél, hogy "Budapest klímatudatos, a környezetvédelemben, az adaptációban és a klímasemlegesség terén eredményes, erőforrásait hatékonyan használó, fejlődő város" legyen. A második, hogy "Budapest az ország fővárosaként egy harmonikusan fejlődő és működő, a nemzetközi hálózatokba sikeresen bekapcsolódó várostérség központja" legyen. A harmadik és negyedik szerint "Budapest sokszínűségével, minőségi városi környezetével és szolgáltatásaival, megfizethető lakhatással nyújt kedvező életkörülményeket polgárainak, illetve "biztosítja az egyéni boldogulás és az egészségben eltöltött életévek számának növeléséhez szükséges feltételeket". A terv a jövőkép eléréséhez tizennégy hosszú távú és hat középtávú célt határoz meg.

Szaniszló Sándor, a DK fővárosi frakcióvezetőjének javaslatára a testület döntött arról, hogy a főváros 300 millió forintos egyszeri támogatást kér a kormánytól kátyúmentesítési munkálatokra.

Keszthelyi Dorottya (DK) és Vitézy Dávid, a Podmaniczky Mozgalom frakcióvezetője kezdeményezésére a képviselők határoztak arról, hogy a bizottsági határozatok végrehajtásának nyomon követése érdekében azok állapotáról legalább negyedévente készüljenek jelentések a főjegyző útján.

Döme Zsuzsanna (MKKP) javaslatára döntöttek arról, hogy a Fővárosi Közgyűlés kérje fel a kormányt: terjesszen az Országgyűlés elé június elsejéig egy olyan jogszabálymódosítási csomagot, amellyel az önkormányzatok által végzett ebösszeírás jelenlegi rendszerét átalakítják úgy, hogy az ebnyilvántartást működtető hatóság szolgáltatna adatokat az önkormányzatoknak.

Szilágyi Anna (Podmaniczky Mozgalom) javaslatára a képviselők felkérték Karácsony Gergelyt, hogy készítsen a fővárosi fenntartású szociális, kulturális intézmények, ifjúsági és sportlétesítmények infrastrukturális fejlesztési igényeit tartalmazó, öt évre szóló indikatív, gördülő fejlesztési, felújítási és pótlási beruházási tervet.

Gál József (Podmaniczky Mozgalom) indítványára, a Fidesz-KDNP módosító javaslatával kiegészítve a testület felkérte Karácsony Gergelyt, hogy dolgozzon ki programot a fővárosi önkormányzat által ingyenesen használt vagy közérdekű célra fenntartott hirdetőfelületeken rendszeresen megjelenő figyelemfelhívó, közhasznú hirdetések kihelyezésére, és jóváhagyásra terjessze be a közgyűlés elé.

A Fidesz-KDNP fővárosi képviselőcsoportja javaslatára a testület felkérte Karácsony Gergelyt, mutassa be részletesen, a tételek megnevezésével, mely konkrét pénzügyi intézkedések tették lehetővé, hogy a fővárosi önkormányzat 2025. december 31-én rendezett pénzügyi helyzetben zárja le az évet.

Bujdosó Andrea, a Tisza Párt fővárosi frakcióvezetőjének javaslatára a képviselők döntöttek arról, hogy felkérik a Fővárosi Közgyűlés tagjait és bizottságainak nem képviselő tagjait arra, hogy éves rendszerességgel önkéntes közpénz-átláthatósági beszámolót készítsenek és tegyenek közzé, amelyben bemutatják, hogy az általuk tulajdonolt, képviselt, irányított vagy vezetett civil szervezet vagy gazdasági társaság a tárgyévben és az azt megelőző négy évben részesült-e közpénzből származó támogatásban, és ha igen, ismertessék annak alapvető jellemzőit.

Bujdosó Andrea a vitában azzal érvelt: a polgárok joggal várják el a képviselőktől annak feltárását, hogy milyen szervezeti kötődéseik voltak, vagy vannak olyan szervezetekben, amelyek közpénzt használnak fel. Szerinte az erről szóló önkéntes bevallás erősíti a közbizalmat és az átláthatóságot. Ezzel kapcsolatban példaként említette Radics Béla (Fidesz-KDNP) képviselő Tradíciókért Alapítványát, amely miközben 43 millió forintnyi közpénzben részesült, szerinte átláthatatlanul működik. Egyben felszólította a fideszes képviselőt arra, hogy számoljon el a közpénzzel.

Vitézy Dávid, a Podmaniczky Mozgalom frakcióvezetője ennek kapcsán azt mondta, hogy Radics Béla, aki a Fidesz zuglói országgyűlési képviselőjelöltje, valójában a kampányára kapta a pénz.

Szepesfalvy Anna (Fidesz-KDNP) erre reagálva azt mondta, hogy Vitézy Dávid bűncselekményt követ el a kijelentésével, majd Radics Béla is úgy fogalmazott: meg lesz a böjtje a rágalmaknak.

Barna Judit (Tisza Párt) javaslatára felkérték Karácsony Gergely, hogy a rákosrendező projektiroda szakmai bevonásával dolgozzon ki egy, a Rákosrendező egyes, erre rövid távon is alkalmas részterületeinek kulturális célú előhasznosítására irányuló, elsősorban a nyári szezonra fókuszáló, pilot jellegű pályázati felhívást, és azt részletes szakmai tartalommal terjessze be döntésre a Fővárosi Közgyűlés februári ülésére.

Szepesfalvy Anna (Fidesz-KDNP) az ülésen egy 3D nyomtatóval készített arany hólapát díjat adott át Karácsony Gergelynek a budapesti hóhelyzet szerinte nem megfelelő kezelésért.