Magyarországon korábban alig álltak rendelkezésre megbízható adatok arról, hány műhibaper indult vagy zárult le, akár peren kívüli egyezséggel. A 2024-es zárszámadásból azonban látszik, hogy az állami kórházakban egyre többen indítanak pereket, írta az mfor.hu.

Szakértők szerint az elmúlt években a milliárdos nagyságrendű kártérítések is megjelentek, részben a magánegészségügyi szolgáltatók elterjedése miatt. A zárszámadás ugyanakkor csak az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) irányítása alá tartozó intézmények költéseit tartalmazza.

Az OKFŐ a kártérítési peres ügyekben azokat az igényeket támogatta, ahol már jogerős ítélet született, és a per összegszerűsége, valamint az intézmény likviditása indokolta a támogatás odaítélését.

A 2024. évi eredeti előirányzat 1,066 milliárd forint volt, amelyet később 677,6 millió forinttal megemeltek, így összesen 1,744 milliárd forintot fordítottak tavaly kártérítésekre. Összehasonlításképp, 2023-ban az egészségügyi kártérítésekre 814,7 millió forintos kiadást jelentett, azaz az összeg egyetlen év alatt 114 százalékkal, azaz több mint a duplájára nőtt.

Az OKFŐ-nek utalt további 721,3 millió forint a lebonyolítói megállapodás keretében jutott az intézményekhez, 20 millió forint lebonyolítói díjjal együtt. A Kincstári Előrejelzés miatti befizetési kötelezettség 39 millió forintot tett ki, míg a Központi Maradványalapba 85,3 millió forint került.

A zárszámadás nem részletezi az egyes intézményeknél zajló műhibapereket, de Varga-Orvos Zoltán egészségügyi szakjogász szerint évente több mint száz perben több mint 2 milliárd forint cserél gazdát a kártérítési perekben.

A tipikus orvosi műhibák a következők:

  • diagnosztikai tévedés,
  • tájékoztatási és kezelési hiba,
  • a személyi-tárgyi feltételek vagy szervezési hiányosságok.

Egy polgári kártérítésre irányuló per egyszerű esetben két-három évig, bonyolultabb esetben három-öt évig húzódhat, gyakran a szakértői vélemények lassú elkészülése miatt. A peren kívüli egyezségek esetén mindkét fél enged a saját álláspontjából, ezért az összegek gyakran elmaradnak a bíróság által megítélt kártérítéstől. Az egyezségek azonban sokszor azért nem jönnek létre, mert a szolgáltatónak nincs elegendő forrása.