Ha már ezen az esős keddi napon úgysem lehet vonatozni, foglalkozzunk a magyarok egy másik fontos, állandó és megválaszolatlan kérdésével. Ugyanis, ahogy arra Dudás Róbert jobbikos országgyűlési képviselő is rávilágít, minden munkaviszonnyal rendelkező magyar dolgozó fizeti maga után a társadalombiztosítási járulékot, azonban

egyetlenegy sincs viszont közülük, akiben ne fogalmazódott volna már meg az, hogy egyébként minek is kell ezt fizetni, hiszen megfelelő ellátást megfelelő időben nem kap érte. Ha valaki megbetegszik, akkor az állami egészségügyben olyan hosszúak a várólisták, hogy ha teheti az ember, akkor inkább a fizetős egészségügyhöz fordul annak érdekében, hogy időben orvosi ellátáshoz jusson. Ezt viszont sokan sajnos nem tehetik meg

– írta a politikus az egészségügyért is felelős Pintér Sándor belügyminiszternek. 

Dudás Róbert szerint ha már fizetik az emberek az adót, akkor azért ellátás is járjon, mégpedig megfelelő időben.

Ehhez viszont arra lenne szükség, hogy az állami egészségügyet ne leépítsék, hanem megbecsüljék és megfelelő minőségben működtessék. Amennyiben viszont rövid határidőn belül egy vizsgálat nem végezhető el az állami egészségügyben, akkor, a befizetett társadalombiztosítási adó terhére, mindez a magánegészségügyben is elvégezhető legyen

– olvasható a levelében.

Rétvári Bence
Rétvári Bence
Kép: MTI, Hegedűs Róbert

Pintér Sándor helyett azonban Rétvári Bence államtitkár válaszolt, aki szerint a kormányzat célja a magán és az állami egészségügyi szektor éles szétválasztása.

A beteg ember gyógyítása - a Kormány álláspontja szerint - nem lehet üzlet. Éppen ezért a Kormány elkötelezett abban, hogy az állami szerepvállalást tovább erősítse az egészségügyben, amelyben minden beteg megfelelő időben, a lehető leggyorsabban jut hozzá az ellátáshoz

– írta.

Majd több célt is felsorolt, amire értelmezése szerint az általunk befizetett tb-t elköltötték:

  • idén már közel 3700 milliárd forint áll rendelkezésre egészségügyi célokra, ami 2502 milliárd forinttal több, mint 2010-ben, és 475 milliárd forinttal több, mint a tavalyi évben; 
  • az egészségügyi költségvetés összegét évről évre növelik, 2026-ban már 280 milliárd forinttal fog több jutni egészségügyi célokra mint idén;
  • az egészségügyi ellátórendszer fejlesztését kiemelten kezelik; 
  • 2010 óta 91 vidéki kórházat és 54 rendelőintézetet, valamint 107 mentőállomást újítottak fel részben vagy egészben; 
  • továbbá 23 új rendelőintézet és 41 új mentőállomás jött létre;
  • az orvosok alapbére 2010 óta 519,9 százalékkal nőtt: egy kezdő orvos alapbére 2010-ben még csak 129500 forint volt, ami 2023-tól már 687837 forintra nőtt; 
  • egy 41 éve dolgozó orvos alapbére 2010-ben még csak 262345 forintot tett ki, 2023-ban pedig már 2380057 forintra ugrott;
  • a béremeléssel egyidőben a hálapénz is kivezetésre került;
  • a 2010 óta az egészségügyi szakdolgozók keresete mintegy négyszeresére emelkedett: alapbérük átlagosan a március 1-jei újabb béremelésnek köszönhetően eléri az orvosi átlag alapbér 37 százalékát;
  • a teljes munkaidőben foglalkoztatott egészségügyi szakdolgozók átlagos havi keresete 2010-ben 170900 forint volt, a tavalyi március 1-jei béremelést követően havi keresetük elérheti a 800 ezer forintot;
  • kiemelt prioritásként kezelik a várólista csökkentését: a kormányzat 2010-től kezdődén 2024-ig mintegy 70,7 milliárd forint többletforrás bevonásával járult hozzá a várakozási probléma megoldásához, illetve a várólista csökkentési program 2025-ben is folytatódik, jelenleg 5 milliárd forint van erre a célra elkülönítve.

Végül Rétvári Bence megjegyezte, hogy az állami egészségügy - ahogy eddig is - a továbbiakban is kiemelt fontosságú terület a kormányzat számára,

ahol a betegek ingyenes, szakszerű és gyors ellátása érdekében folyamatos és emelkedő forrásbiztosítás valósul meg, valamint jelentős és fenntartható beruházások történnek a hosszú távú fejlődés érdekében.

Szóval, eddig jutottunk abban a küldetésükben, hogy választ kapjunk arra a kínzó felvetésre, miszerint

minek fizetik az emberek a tb-t, ha nem kapnak érte időben ellátást.

Ugyanakkor cikkünk megjelenése időpontjában egyébként még mindig esik az eső, és Lázár János közlekedési miniszter szerint csak akkor induljunk útnak, ha halaszthatatlan.

Kapcsolódó