Komoly jogértelmezési problémákat okozhat a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló törvény ez év őszi módosítása, a gondok legnagyobb része a pénzügyi vállalkozások szabályozását érinti − vélik jogi szakértők.
A fióktelepekről szóló jogszabály eredetileg két különböző szabályozást írt elő. Az általános fióktelepek a külföldi vállalkozás jogi személyiséggel nem rendelkező, gazdálkodási önállósággal felruházott szervezeti egységeként, önálló cégformaként lesznek bejegyezve a belföldi cégnyilvántartásba. Ezek a cégek saját nevükben szereznek jogokat és vállalnak kötelezettségeket, de csak saját jogon működhetnek, nem folytathatnak a külföldi vállalkozás nevében képviseleti tevékenységet. Ezzel szemben a pénzügyi fióktelep valamely külföldi székhelyű pénzügyi vállalkozás belföldi szervezeti egysége − ennek nyomán saját jogán tevékenységet nem folytathat, és saját nevében jognyilatkozat tételére sincs feljogosítva. A Kúria egy korábbi jogegységi döntése szerint a fentiekből kifolyólag megállapította, hogy a pénzügyi fióktelep nem rendelkezik perbeli jogképességgel, egy perben csak az alapítót képviselheti. A mostani módosítás ugyanakkor zárójelbe tette a jogegységi döntést és jogképesnek minősítette mind az általános, mind a pénzügyi fióktelepeket. Az új szabályozás szerint az EGT-országban bejegyzett pénzügyi vállalkozás pénzügyi fióktelepe külön meghatalmazás nélkül a külföldi vállalkozás nevében, annak képviseletére irányuló tevékenységet is folytathat, ám arra nézve nincs iránymutatás, hogy ez milyen módon történhet. Így akár időszakonként, tevékenységi körönként, ügyfelenként vagy éppen szerződésenként, akár esetről esetre dönthetik el, hogy az adott jogügylet során a külföldi vállalkozás képviselőjeként vagy saját nevükben járnak-e el − hívják fel a figyelmet a Kinstellar ügyvédi iroda szakértői. Szerintük a jogképességre vonatkozó választási lehetőség általános jogbizonytalanságot okozhat az EGT pénzügyi fióktelepek szerződéses kapcsolataiban és súlyosan sértheti szerződő partnereik, ügyfeleik érdekeit. A jogászok szerint példa nélküli a magyar jogrendszerben egy olyan szervezeti forma, amely saját belátása szerint választhatja meg jogképességének terjedelmét.
A megoldás további gondokat is okozhat. ·A fentiek után nem egyértelmű, hogy az EGT pénzügyi fióktelep saját nevében vállalt kötelezettsége esetén melyik állam prudenciális, felügyeleti szabályainak kell megfelelnie.
Míg eddig egyértelmű volt, hogy a pénzügyi fióktelep az anyacég szervezeti egysége és mint ilyen, eszközei az anyacég mérlegében szerepeltek, a mostani megosztás esetén komoly kérdés, hogy a fióktelep saját nevében vállalt tevékenységéből származó vagyont hol kell kimutatni. Ugyancsak bizonytalanná válik a felelősségi kérdés is: míg korábban egyértelmű volt, hogy a külföldi székhelyű vállalkozás és a fióktelep egyetemlegesen és korlátlanul felelnek a fióktelep tevékenysége során keletkezett tartozásokért, önálló jogképesség és vagyonszerzési képesség nyomán viszont értelmezhetetlen az egyetemleges felelősség.
Problémát jelent az is, hogy a jogszabály hatályba léptetése sem sikerült rendesen. Míg az általános jogképességre vonatkozó szabályok október 28-a óta hatályosak, az EGT pénzügyi fióktelepeket érintő módosítások csak januárban lépnek életbe. Az átmeneti időszak okán bizonytalan a hatálybalépést megelőzően létrejött jognyilatkozatok érvényessége.