Az amerikai májmétely két-három éve bukkant fel Magyarországon a gemenci szarvasállományban, s azóta is jelen van a Duna mentén. Szakemberek feltételezik, hogy a kór a korábban Csehországba "importált" amerikai szarvasoktól ered. A nagy májmétely hatására - mint általában minden más betegség esetén - az állat legyengül, növekedése lassul, nem szaporodik és utóbb elhullik.
A májmétely Magyarországon régóta jelen lévő, az amerikainál "kisebb" fajtája általában a juhállományt veszélyezteti. A betegséget okozó parazita köztesgazdája egy csiga. A jogszabályok szerint heveny májmételykór esetén az állomány legeltetését a fertőzött területen azonnal abba kell hagyni és az egész állományt haladéktalanul gyógykezelni kell.
A nagy májmétely köztesgazdája szintén a csiga, amelyet a szarvas elfogyaszt.
Szakemberek lapunk érdeklődésére hangsúlyozták: egyelőre nincs bizonyíték arra, hogy az agancs méretére közvetlenül kihatna a betegség. Vadon élő állatról lévén szó, kísérleteket sem nagyon lehet végezni. A fertőzött, illetve veszélyeztetett állományt mindenesetre próbálják gyógyítani, ez azonban több okból is problematikus. Ügyelni kell rá, hogy a természetvédelmi területen kóborló szarvasoknak a sóval kitett gyógyszer ne jusson más vadak szervezetébe, és a gyógyszerezés csak őszig, a vadászidény kezdetéig lehetséges, hogy a gyógyszer ne tegye fogyaszthatatlanná a vadhúst. (Maga a betegség az emberre nem ártalmas.)
L. L.
**** KERETBEN ****
A vadászati ágazat bruttó éves bevétele 8-10 milliárd forint körül mozog, ebből 3,5-4,5 milliárd a vadhúsból származó és 3 milliárd a vadászati bevétel. A forgalom fennmaradó része az ágazathoz tartozó aprócikkek forgalmazásából és szolgáltatásból képződik.
A vadászati ágazat bruttó éves bevétele 8-10 milliárd forint körül mozog, ebből 3,5-4,5 milliárd a vadhúsból származó és 3 milliárd a vadászati bevétel. A forgalom fennmaradó része az ágazathoz tartozó aprócikkek forgalmazásából és szolgáltatásból képződik.
További részletek