Ez nemcsak egy egyszerű kormányzattal szembeni kritika, hiszen a járműgyártás valóban kiemelten fontos a magyar gazdaság számára. A legfrissebb adatok pedig egy olyan mintázatot rajzolnak ki, amely kísértetiesen emlékeztet a 2022-es választások előtti időszakra.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss jelentése szerint idén januárban a legnagyobb súlyú, a feldolgozóipari termelés 26 százalékát képviselő járműgyártás volumene 0,2 százalékkal mérséklődött az előző év azonos hónapjához viszonyítva. Ezen belül a közúti gépjárművek gyártása 3,4 százalékkal nőtt, míg az alkatrészek gyártása 3,1 százalékkal csökkent.

Ugyanakkor ez a statisztika csupán egy pillanatkép. A jövőbeli kilátások szempontjából lényegesen fontosabb a megrendelések alakulása, itt viszont már egyértelműen látszik a kiút. Sőt, egy olyan minta van kialakulóban, ami felidézi az Orbán Viktor számára boldog békeévet: legutóbb ugyanis 2022-ben volt arra példa, hogy a járműgyártásban két egymást követő hónapban is 100 százalék felett alakult az új rendelések volumene az előző év azonos időszakához képest.

Ha megnézzük a 2025-ös év trendjeit, jól látszik a fordulópont. Míg az év nagy részében 90 és 100 százalék között ingadoztak az új rendelések (például augusztusban 89,9, novemberben pedig 91,9 százalékon állt a mutató), addig az év végére valósággal kilőttek a számok. Decemberben már 139,2 százalékra ugrott az új rendelések aránya, amit 2026 januárjában egy szintén rendkívül erős, 111,8 százalékos adat követett.

Az összes rendelésállomány esetében is egyértelmű a mélypont utáni emelkedés. Bár az adatokban természetesen a bázishatás is közrejátszik, beszédes, hogy míg tavaly novemberben az előző évhez képest 100,3 százalékon állt a mutató, addig idén januárban már 29,5 százalékponttal volt magasabb az összmegrendelések indexe a tavalyi bázishoz viszonyítva.

Szintén bizakodásra adhat okot, hogy az új belföldi megrendelések (103,9 százalék) mellett az exportra gyártandó járművek volumene is határozottan növekedett: a KSH kimutatása szerint idén januárban 112,6 százalékon állt ez az érték. Az pedig már csak hab a tortán, hogy a kiemelt feldolgozói ágazatok új exportrendelései 2026 januárjában 7,2 százalékponttal múlták felül a tavalyi eredményt. Ezek a megrendelések előbb-utóbb az ipari termelés volumenében is meg fognak jelenni.

Egyébként összességében 2026 januárjában a hazai ipari termelés volumene 2,5 százalékkal csökkent az előző év azonos hónapjához képest, miközben a munkanappal kiigazított adatok már egy enyhe, 0,3 százalékos növekedést mutattak. Az ágazati bontást vizsgálva jól látszik a kettősség: az iparon belül döntő, 93 százalékos súlyt képviselő feldolgozóipar termelése 2,6, a csekély súlyú bányászat kibocsátása pedig 45 százalékkal esett vissza, ugyanakkor az energiaipar (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás és légkondicionálás) termelése 6,7 százalékkal bővülni tudott.