Akadémiai-szabadalmi nívódíjat kapott Kacskovics Imre immunológus, az ELTE Immunológiai Tanszékének kutatója és az ImmunoGenes biotechnológiai cég (www.immunogenes.com) vezetője. Kutatásaik során génmódosított állatokat − egereket, nyulakat − hoztak létre, amelyek olyan betegségek kiváltói ellen is képesek ellenanyagot termelni, amelyek esetén az eddigi eljárások kudarcot vallottak.

Az ellenanyagok olyan fehérjemolekulák, amelyeket az immunrendszer termel, hogy semlegesítse a szervezetbe került kórokozókat. Minden egyes ellenanyag a kórokozó vagy idegen molekula egyedi részét, az úgynevezett antigént ismeri fel, majd hozzákapcsolódva elpusztítja azt. Ellenanyag termelődik akkor is, ha legyengített vírus − vakcina formájában − kerül a szervezetbe. Régóta használnak ellenanyagokat pl. kígyómérgek semlegesítésére − mondta a Napi Gazdaságnak Kacskovics Imre. Ez úgy történik, hogy állatokba fecskendezik a kígyó méreganyagát, amely ellen az állat immunrendszere ellenanyagot termel. Ezt az állat véréből kivonják és a kígyómarást szenvedett ember szervezetébe fecskendezik. Hasonló ellenanyagot kap az is, akit veszett állat harapott meg és már megkezdődött a betegség kialakulása. De ellenanyagokat használnak számos diagnosztikai eljárás során is, ha a vérből különböző betegségeket (például Lyme-kór), vagy terhes nőknél Rh-összeférhetetlenséget mutatnak ki.

Ugyanakkor korábban probléma volt az ellenanyagok minőségi és mennyiségi állandóságának biztosítása. Ugyanis minden egyes ember vagy állat egyedi ellenanyagot termel, így ha egy adott ellenanyag elfogy, úgy az pontosan ugyanolyan minőségben többé nem állítható elő − mondta Kacskovics. A nyolcvanas években kezdték el használni a monoklonális ellenanyagokat. Monoklonitásról akkor beszélhetünk, ha az ellenanyag-molekulák egyetlen B-limfocita-klón termékei, pontosan ugyanolyanok és korlátlan mennyiségben termeltethetők mesterséges körülmények között is. A monoklonális ellenanyagok nagy karriert futottak be, ugyanis célzottan lehet azokat felhasználni, egyebek között daganatos megbetegedések elleni terápiában. A tumor ellen használt citosztatikumok minden gyorsan osztódó sejtet elpusztítanak, míg ezen ellenanyagok célzottan csak a tumorsejteket (mágikus lövedéknek is nevezik őket), így sokkal kevesebb a mellékhatás és hatékonyabb a kezelés − magyarázta a szakember. Jelenleg 23 különböző monoklonális ellenanyagot használnak világszerte a különböző terápiák során, de várhatóan ez a szám hamarosan a kétszázat is meghaladja. Hozzátette, hogy míg az úgynevezett kismolekulák terápiás bevezetése egy számjegyű százalékos hatékonysággal jellemezhető, addig a monoklonális ellenanyagok esetében ez az érték meghaladja a 20 százalékot.

Vannak azonban terápiás területek, ahol nagyon nehéz ellenanyagot termelni, ugyanis az állatok immunrendszere a kérdéses terápiás célpontot nem ismeri fel hatékonyan és ezért ellenanyagot sem termel ellene. A Kacskovics által vezetett kutatók fejlesztése olyan genetikailag módosított állatok kifejlesztéséhez vezetett, amelyek sokkal hatékonyabban reagálnak még az ilyen nehéz célpontokra is, ezért alkalmazásukkal az ilyen ellenanyagok előállítása megvalósulhat. Az ELTE és a Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóközpont start-up cége több hazai és külföldi befektetőt tudott megnyerni, valamint olyan nemzetközi szakemberekből álló menedzsment vezeti, amelynek jelentős a szakmai tapasztalata és a kapcsolatrendszere. A transzgénikus állatokra elsősorban a gyógyszergyártóknak van szükségük. Jelenleg több gyógyszeripari nagyvállalat (például a Brystol-Myers Squibb) teszteli az ImmunoGenes által kifejlesztett állatokat, és kedvező esetben hasznosítási szerződést köt a céggel. A jelenleg 13-14 főt foglalkoztató cég vezetője abban is lát lehetőséget, hogy a terápiás ellenanyagokat kollaborációs k+f projektek keretében (például a New York University-vel) saját maguk állítják elő.