Ez volt 2011

Január 1.

Átalakult az intézményrendszer

Idén januártól a nemzetgazdasági minisztertől a nemzeti fejlesztési miniszterhez került a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap (Innovációs Alap) fölötti rendelkezési jog, valamint az alap kezelői feladatait ezentúl a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség látja el. Az intézményi átalakítás keretében létrejött a k+f és innováció (k+f+i) legmagasabb szintű irányítási, egyeztetési és konzultációs fóruma, a Nemzeti Kutatási, Innovációs és Tudománypolitikai Tanács. Hatályba lépett a 303/2010. (XII. 23.) kormányrendelet a Nemzeti Innovációs Hivatalról (NIH). Eszerint az Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) helyébe lépő NIH feladatkörébe tartozik − többek közt − a tudomány-, technológia- és innovációpolitika kidolgozásában és megvalósításában való közreműködés, az azt elősegítő kormányzati információs és elemző tevékenység ellátása. A szervezet elnökévé Mészáros Györgyöt nevezték ki március 17-i hatállyal.

Bővült a jogkör is

A Magyar Szabadalmi Hivatal elnevezése Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalára (SZTNH) változott, igazodva a hivatal széles körű tevékenységéhez. Az SZTNH által ellátandó új feladatok felölelik a szerzői jog területén a közös jogkezelő szervezetek nyilvántartását és felügyeletét, kiterjednek továbbá az egységes országmárka kialakításához való hozzájárulásra. A Hamisítás Elleni Nemzeti Testület működtetésével kapcsolatos feladatokat pedig immár törvény rögzíti.

Január 14.

Elindult az Új Széchenyi terv

Bemutatták az Új Széchenyi tervet (ÚSZT), amelynek célja Magyarország versenyképességének javítása, tíz év alatt egymillió új munkahely teremtése. Ezeket hét kitörési ponthoz kapcsolódó pályázatokkal kívánják elérni:

− Gyógyító Magyarország − egészségipari program

− Zöldgazdaság-fejlesztési program

− Otthonteremtési program

− Vállalkozásfejlesztési program

− Tudomány-innováció program

− Foglalkoztatási program

− Közlekedésfejlesztési program

A tudomány-innováció program fő céljai közé tartozik az ország versenyképességének növelése; a magasabb szellemi hozzáadott értéket biztosító munkahelyek létrehozása és bővítése; a fenntartható gazdasági, társadalmi fejlődés biztosítása; a lakosság életminőségének javítása. További cél, hogy Magyarország k+f+i ráfordítása folyamatos növekedéssel az évtized közepére a GDP 1,5 százaléka legyen, majd az évtized végére megközelítse a GDP 2 százalékát. Az összesített innovációs mutató alapján mért innovációs teljesítmény pedig érje el az EU-átlagot és az ország a következő ciklusban az EU-országok felső harmadába kerüljön.

Február 1.

Magyarország egyelőre lemaradt

Brüsszelben nyilvánosságra hozták az Innovatív Unió 2010-es eredménytábláját (Innovation Union Scoreboard, IUS). A 25 kutatási és innovációs mutatón alapuló eredménytábla az unió 27 tagállamára, valamint Horvátországra, Szerbiára, Törökországra, Izlandra, Macedóniára, Norvégiára és Svájcra terjed ki. A mutatók három fő csoportba sorolhatók: az innovációt lehetővé tevő legfontosabb tényezők, vállalati tevékenységek, valamint eredmények. Az összesített uniós értékelésben teljesítménye alapján Dánia, Finnország, Németország és Svédország került a vezető csoportba, Magyarország a 21. az uniós tagállamok sorában.

Március 16.

Bendzsel Miklós, az SZTNH elnöke átadta a Jedlik Ányos-díjakat.

Az idei díjazottak:
Almási Gyula őrnagy, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal kiemelt ügyek és adózók vám- és pénzügyőri igazgatósága szellemi tulajdonjog-védelmi osztályának osztályvezetője,

Kecskeméthy Géza okleveles gépészmérnök, a Kompozitor Műanyagipari Fejlesztő Kft. alapító tulajdonosa és ügyvezető igazgatója,

Lantos Mihály okleveles villamosmérnök, gazdasági mérnök, magyar és európai szabadalmi és védjegyügyvivő, a Danubia Szabadalmi és Jogi Iroda Kft. ügyvezető igazgatója,

Mátyus László egyetemi tanár, a Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Kara Biofizikai és Sejtbiológiai Intézete Biomatematikai Tanszékének tanszékvezető professzora,

Vilmos András oklevele közgazdász, a SafePay Systems Kft. ügyvezető igazgatója.

Március 29.

Vállalati innovátorokat díjaztak

A Magyar Innovációs Alapítvány a Magyar Innovációs Nagydíjat immár tizenkilencedik alkalommal ítélte oda az elmúlt esztendő legjobb vállalati innovátorainak. A bírálóbizottság március elején döntött a beérkezett 37 pályázatról, végül 9 pályázatot választottak ki és rangsoroltak. A Mediso Orvosi Berendezés Fejlesztő és Szerviz Kft. kapta a nagydíjat az általa kifejlesztett NanoPET/CTTM kisállat-vizsgáló rendszerért. Új innovációs stratégiára van szükség, melyet a Nemzetgazdasági Minisztérium 2011 második felében terjeszt a kormány elé − jelentette be Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a díjátadón. Véleménye szerint a kabinet feladata olyan jogi és közgazdasági környezetet teremteni, ami néhány év alatt az innovációt is a fordulat felé viheti.

 

Március 29.

Végre indulnak a kifizetések

A nemzeti fejlesztési tárca bejelentette, hogy megindultak a kifizetések a kutatási és innovációs alapból a kis- és középvállalkozók számára: még e hónapban 214 pályaműre kétmilliárd forintot utalnak át a kedvezményezetteknek. A tárca szerint az innovációs terület támogatási rendszere alapos, minden részletre kiterjedő átvilágításra szorult, amelynek során bebizonyosodott, hogy nem hatékony, nem követhető és nem számon kérhető módon használták fel a rendelkezésre álló forrásokat. Mivel a pénzügyi kényszerpálya, a zárolások és a források szűkössége az alapot is érintik, a kifizetési igényeket sürgősséggel vizsgálták át és rangsorolták. Az NFM a források elosztásának és felhasználásának valamennyi szintjén jelentős változtatásokat hajt végre.

Április 26.

Egyre több a cél

Magyarország a nemzeti reformprogramban vállalta, hogy a k+f ráfordítások szintjét a GDP 1,8 százalékára növeli 2020-ig. A cél, hogy a teljes ráfordítási szinten belül a vállalati ráfordítások aránya tovább növekedjen. Közbülső célként az ÚSZT az évtized közepére a k+f ráfordítás 1,5 százalékos arányának elérését irányozza elő. A kormány emellett arra törekszik, hogy az innovációs mutatószám alapján Magyarország teljesítménye az évtized végére érje el, illetve haladja meg az EU átlagát. Az innováció finanszírozásának fontos eleme az EU-tól érkező támogatás. Az ÚSZT keretében már nyitott konstrukciók keretösszege 49,21 milliárd forint.

Május 24.

Újabb kutatókat hoznak lendületbe

Az MTA Lendület programjának 2011-es pályázataira 600 millió forint áll rendelkezésre, ebből az összegből 16 kutató alapíthat önálló kutatócsoportot − jelentette be Pálinkás József elnök. Az elnök még 2009-ben, azzal a céllal indította el a programot, hogy a világ élvonalába tartozó tehetséges fiatal kutatók magyarországi előrelépési lehetőségeit támogassa és elvándorlásukat megállítsa. Az előző két kiírás nyerteseivel együtt már 28 fiatal tudós folytathat nemzetközileg is versenyképes kutatásokat a programból elnyert összesen 1,1 milliárd forint támogatásból. Idén az egyetemekre is kiterjesztették a programot. A kutatók életkoruknak megfelelően két kategóriában pályázhattak: az elsőben kezdő, ígéretes kutatócsoport-vezetők jelentkezhettek, a másodikban a nemzetközi mezőnyben is tartósan kiemelkedő teljesítményű, professzori kiválóságú kutatók pályázatait várták. A nyerteseknek az MTA öt évre biztosítja a támogatást. Ezt követően az MTA elnöke a kutatócsoportot és annak vezetőjét értékelő szakértői bírálat alapján dönt a támogatás további folyósításáról, illetve a kutatócsoport vezetőjének határozatlan idejű alkalmazásáról. A résztvevőknek törekedniük kell arra is, hogy a támogatást más kutatásfinanszírozási forrásokból is kiegészítsék.

 

Június 8.

A Magyar Innovációs Szövetség kiosztotta a 20. Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Verseny díjait.

Június 16.

Életutat ismernek el

Idén immár huszonharmadik alkalommal hirdette meg a Gábor Dénes-díj felhívását a Novofer Alapítvány. A díjra felterjeszthetők azok a szakmailag ismert, kreatív, innovatív, magyar állampolgársággal rendelkező, jelenleg is tevékeny (kutató, fejlesztő, feltaláló, műszaki-gazdasági vezető) szakemberek, akik valamely gazdasági társaságban vagy oktatási, kutatási intézményben kiemelkedő tudományos, k+f tevékenységet folytatnak, jelentős tudományos vagy műszaki-szellemi alkotást hoztak létre, tudományos, k+f, innovatív tevékenységükkel hozzájárultak a környezeti értékek megőrzéséhez, személyes közreműködésükkel jelentős mértékben és közvetlenül járultak hozzá intézményük innovációs tevékenységéhez. A díj személyre szóló, az elmúlt öt év kutatómunkáját veszi alapul. A nyilvános eredményhirdetés és díjátadás 2011. december 15-én lesz.

Június 27.

Jöhet az egységes európai szabadalom

Az uniós tagországok versenyképességi ügyekért felelős miniszterei megállapodtak azokról a jogszabályjavaslatokról, amelyek hatályba lépése után az EU-ban létrejöhet az egységes szabadalmi rendszer. Két rendelettervezetet fogadtak el: az egységes szabadalmi oltalom létrehozásához a megerősített együttműködésről (ebben a 27 tagállamból 25 ország venne részt), valamint az egységes szabadalmi oltalom nyelvi rezsimjéről szóló jogszabályt. A cél az, hogy az EU-n belül egy feltalálónak csak egy helyre és egy nyelven kelljen benyújtania európai szabadalmi igényét, s innentől kezdve lehetőleg már ne is legyen több gondja vele.

Július 5.

Matolcsy nem lát problémát

Az év második felére egy átfogó k+f+i stratégiát és akciótervet dolgozunk ki, az ehhez készített koncepció és az innovációs jövőkép alapjaként a nemzeti innovációs rendszer új finanszírozási modelljére teszünk javaslatot. Ennek keretében nagy gondot fordítunk az innovációs járulék és adóösztönző rendszer innovációpolitikai hatékonyságának növelésére, valamint új, befektetésbarát eszközöket vezetünk be (innovatív közbeszerzés intézménye, a kockázati tőke bevonása) − írta Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter egy képviselői kérdésre válaszul. A miniszter szerint a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapra átnevezett Innovációs Alapnál elrendelt zárolásra az államháztartás azonnali stabilizálása érdekében volt szükség.

Szeptember 23.

Egyre népszerűbbek a kutatók

Idén hatodszor szervezték meg a Magyarországon is népszerű Kutatók Éjszakáját (Researchers' Night). Az Európai Bizottság támogatásával megvalósuló, egész napos, fesztivál jellegű eseménysorozat célja a kutatói életpálya és a tudomány népszerűsítése, elsősorban a 10−18 éves diákok körében, valamint a tudományos eredmények népszerűsítése és a tudomány közelítése a társadalomhoz. Most 26 város 55 intézménye nyitotta meg kapuit, a szervezők becslése szerint több mint ötvenezer látogató volt kíváncsi a kutatók titokzatosnak tűnő munkájára − ez tíz százalékkal több az előző évinél.

Október 10.

Eseti bizottság segíti az innovációt

Innovációs és fejlesztési eseti bizottságot hoz létre a parlament. A testület feladata lesz az országgyűlés k+f és innovációpolitikai tevékenységének elősegítése; az innovációt érintő törvények áttekintése; a k+f-ről közvetlenül rendelkező törvények, kormány- és miniszteri rendeletek áttekintése; a k+f-, innováció- és tudománypolitikai tevékenység kormányzati kezelésének módja, szervezeti rendjének áttekintése, hatékonyságának vizsgálata, valamint a tudomány és a gazdaság kapcsolatának erősítése. A testület a munkájáról évente november 3-ig, a Magyar Tudomány Ünnepéig jelentést készít a honatyák számára, legközelebb 2012-ben. Az indoklás szerint a bizottság létrehozására azért van szükség, mert a k+f+i kiemelkedő fontosságú, ám a terület szorosan nem tekinthető egyik parlamenti bizottság kizárólagos területének sem, ezért mintegy bizottságközi együttműködésre van szükség.

Október 24.

Hiába tiltakozott a MISZ

A Magyar Innovációs Szövetség (MISZ) nyílt levélben tette közzé, hogy miközben egyetért az innovációt érintő változtatások többségével, a KTIA-val kapcsolatos egyik változtatást egyértelműen ellenzi. Az ominózus passzus alapján a vállalatok a továbbiakban az innovációs járulékukból nem írhatnák le a saját innovációs tevékenységük, illetve a nonprofit vagy költségvetési kutatóhelyeknél megrendelt k+f projektek költségét. A MISZ véleménye szerint ez elfogadhatatlan, mert szemben áll a KTIA egyik fő céljával, miszerint ösztönözze a vállalatokat arra, hogy saját k+f tevékenységet végezzenek, illetve ilyen megrendeléseket adjanak kutató szervezeteknek. A parlament az érveket nem akceptálta, a jogszabályt elfogadták.

November 10.

Alakul a szuperlézer-pályázat

A szegedi kutató szuperlézer megépítésére vonatkozó, uniós jóváhagyásra benyújtandó pályázatnak 2012. január 15-ig kell a kormány elé kerülnie. A tervezett ütemezés szerint 2015 végén már működhet a berendezés − jelentette be Molnár Ágnes, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejlesztéspolitikai koordinációért felelős államtitkára. Az Extreme Light Infrastructure (ELI) lézer-kutatóközpontra várhatóan 63,6 milliárd forint jut az EU strukturális alapjából, az előkészítésre 3 milliárd forint áll rendelkezésre. A beruházás az Új Széchenyi terv nemzeti programjai közé tartozik. A kabinet még 2011 júniusában kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította a fejlesztést. Az ELI program egy rendkívül rövid impulzusidejű, a jelenleg létező legnagyobb lézernél nagyságrendekkel nagyobb teljesítménysűrűségű szuperlézer megépítését célozza összeurópai összefogással. A tervek szerint három országban három lézerközpont épül, amelyek várhatóan 200-300 helyi és külföldi szakember számára biztosítanak munkahelyet. Az ELI-nek várhatóan erős gazdaságfejlesztési hatása lesz. Szegeden a 11 hektárra tervezett ELI-bázis körül egy hatvanhektáros science parkot is kialakítanának, ahol nem csupán a lézeres iparhoz kapcsolódó cégek jelennek majd meg. Az egyetem becslése szerint az ELI 625 millió euró extra jövedelmet generál a régióban.

November 23.
Fiatal kutatókat díjaztak

Ígéretes jövő előtt álló tíz ifjú tudós vehette át az MTA-n az idén ötödik alkalommal odaítélt Junior Prima díjat a magyar tudomány kategóriában. Az elismerést idén a fizikus Asbóth János, a matematikus Gyarmati Katalin, az orvostudományi kutatásokat folytató Jakus Zoltán, a geológus Kovács István János, az agykutató Mátyás Ferenc, valamint az elméleti kémikus Mátyus Edit mellett az orvostudományokkal foglalkozó Németh Krisztián, a bolygókutató Sik András, a jogász Szomora Zsolt és a politikatudományi kutatásokat végző Szűcs Zoltán Gábor kapta meg. A tudós kategóriában a nyerteseket az MFB Zrt. e célra fölkért bizottsága választja ki elismert tudósoktól és kutatóintézeti vezetőktől kapott ajánlások alapján, a díjjal személyenként 7 ezer euró (2,1 millió forint) jár.

December 5.

Megújul az MTA intézményhálózata

Az MTA teljes intézményrendszerének megújításáról döntött nagy többséggel a testület 182. rendkívüli közgyűlésén. Az Akadémia történetében rendkívüli szerkezeti átalakítás nyomán 2012 januárjától Magyarország egyetlen főhivatású kutatóintézet-hálózatában a tervek szerint a korábbinál ésszerűbb és takarékosabb intézményi működési keretek között, koncentráltabb kutatási stratégia alapján folytatódhatnak a kutatások. A köztestület és a kutatóhálózat közfeladatainak hatékonyabb támogatása céljából ésszerűsödik a nem kutatóintézeti körbe tartozó szervezeti egységek intézményi működése is, így az adminisztratív költségek helyett évente legalább 400 millió forint többlet fordítható az élvonalba tartozó kutatásokra.

December 5.

Egységessé válik a k+f minősítése

A jövőben egységesen az SZTNH végzi a kutatást végző szervezetek k+f minősítését, miután az országgyűlés elfogadta a szellemi tulajdonra vonatkozó egyes törvények módosítását. A kiadott minősítés lesz az iránymutató valamennyi adókedvezmény esetében. A módosítás azt is lehetővé teszi, hogy ezentúl a szabadalmat kérő az angol nyelven megadott európai szabadalmak hatályosítását magyarul végezze el. Annak érdekében, hogy bizonyos vita nélküli szabadalmi ügyekben ne legyen szükség peres eljárásra, a jogszabály lehetőséget ad arra, hogy a feltalálóra, a szerzőre és a szerzőségi arányra vonatkozó bejegyzés módosítását valamennyi érdekelt fél egybehangzó nyilatkozatával is kérni lehessen.