Magyarországon 5,5 millióan élnek súlytöbblettel, a lakosság negyed elhízott, a felnőttek egyharmada túlsúlyos. Az elhízás napjainkban már nem csak egyéni probléma, hanem súlyos társadalmi, egészségügyi és gazdasági kihívás is. Magyarországon nagyon kevés olyan egészségügyi szolgáltató van, ahol multidiszciplináris megoldást tudnak a betegek számára nyújtani, ezek egyike a Semmelweis Egyetem. Vagyis nem öt-hat helyre kell mennie a betegnek vizsgálatokra, hanem egy épületben minden megtalálható számukra.

Az obezitással kapcsolatos globális számok is sokkolóak, becslések szerint 2030–ra a világ felnőtt lakosságának fele túlsúllyal vagy elhízással él majd. Világszerte évente mintegy 1,6 millió korai haláleset köthető közvetlenül a magas testtömegindexhez (BMI).

Az elhízás elleni világnap (World Obesity Day) március 4-én van, ennek kapcsán rendeztek egy háttérbeszélgetést. 

Magyarország különösen érintett: a felnőtt lakosság körülbelül egyharmada él túlsúllyal, közel egynegyede pedig elhízással – mindeközben évente több mint 134 ezer egészségben eltöltött életévet veszítenek el a magyar felnőttek az extra kilók miatt. Az elhízás krónikus, progresszív betegség, de a betegek stigmatizációja árt, az érintettek bátorítása a segítség kérése társadalmi érdek is. A stigmatizáció megtörése nélkül nem lehet hatékony választ adni erre a népegészségügyi kérdésre. Az obezitás nemcsak a betegek szintjén jelent komoly problémát, hanem súlyos és növekvő terhet ró az  egészségügyi ellátórendszerre is. A civilizációs betegségek sora sokkal nagyobb valószínűséggel fordul elő a túlsúlyos, elhízott betegeknél, mint a normál testsúllyal rendelkezőknél – mondta Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora. 

Ne ebben a rangsorban legyünk éllovasok

Az orvostudomány szerint az obezitás 200 féle szövődménnyel hozható összefüggésbe. Mindannyiunk felelőssége, hogy megváltoztassuk elhízásról kialakult képet, ebben nagy szerepe van az empátiának is. 

A túlsúly a magyar férfiak 64,9 százalékát, a nők 60 százalékát érinti. Az európaiak között a 30-as  BMI (testtömegindex) feletti kategóriában előkelő helyen vagyunk Málta, Horvátország és Magyarország így néz ki a rangsor – tette hozzá a belgyógyász, kardiológus. Példaként említette, hogy a 80-as évekhez képest mára megduplázódott a túlsúlyosok aránya. A túlsúly a nőknél 7,1 évvel a férfiaknál 5,6 évvel rövidíti meg a várható élettartamot. 

Az elhízásnak nagyon komoly kardiovaszkuláris következményei vannak, hatása van a cukorbetegségre, szívelégtelenséget okozhat, növeli az embóliás szövődmények előfordulását is. A BMI vagyis a testtömegindex emelkedésével arányosan emelkedik a kardiovaszkuláris mortalitás is.

Az obez férfiaknál 2,6-szorosára, a nőknél 5,8-szorosára nő a hirtelen szívhalál kockázata

– sorolta a rektor a túlsúly kockázatait.

A magas testzsír egy állandó, alacsony szintű gyulladásos folyamatot tart fenn a szervezetben. De van út visszafelé is – emelte ki a professzor. Az életmódváltás, a táplálkozás, a több mozgás, pszichoterápia és gyógyszeres és műtéti megoldások is vannak a túlsúly csökkentésére.

Hetente minimum 150 perc közepes intenzitású mozgást, gyaloglást, futást, kocogást, és heti kétszeri erősítő edzést, nyújtó gyakorlatokat javasol az Egészségügyi Világszervezet (WHO). Ugyanakkor az látszik, hogy Magyarországon a lakosság 45 százaléka nem végez testmozgást, 38 százalék hetente egyszer sportol és csak a magyarok 6 százalék éri el a WHO ajánlását – mondta Vágó Hajnalka, kardiológus, sportorvos, a Semmelweis Egyetem Sportorvostan és Kardiológiai Tanszék egyetemi tanára. 

Minden mozgás számít, a fokozatosság és a kitartás is fontos – sorolta a szakorvos.

A mozgás előnyei között említette, a kardiovaszkuláris rizikó csökkentését, de a sportnak a daganatos betegségek megelőzésben is fontos szerepe lehet, emellett az inzulin érzékenységet is csökkenti, valamint hangulatjavító. A mozgásnak fontos szerepe van a szorongás és a stressz csökkentésében is. Úgy fogalmazott, ha csökken a zsigeri zsírszövet, nő az izomerő, javul a közérzet, nő az önbecsülés, csökken a feszültség. 

Meg kell szakítani az ördögi kört

A túlsúly nem esztétikai probléma, nem akaratgyengeség, hanem betegség Ferencz Viktória szerint. A diabetológus, endokrinológus, a Semmelweis Egyetem Belgyógyászati és Onkológiai Klinika főorvosa szerint  meg kell szakítani az ördögi kört. Mert, aki nem mozog, annak fájni fognak az ízületei, és még többször fog az evéshez nyúlni és ez még nagyobb túlsúlyhoz vezet.

A zsírsejtek memóriával rendelkeznek, olyan hormonokat termelnek, amelyek a környező és távoli szövetek működését is befolyásolják. A visszahízás a fogyás esetében bele van programozva a rendszerbe.

Rendkívül sok terápia áll rendelkezésre, azért kell orvosi segítséget kérni, mert már 5 százalék súlycsökkenés egészség nyereséggel jár.

Beszélt a nőket érintő elhízásról is, ami például a menopauza idején jelentkezik. A hormonális átrendeződés összefüggésbe hozható az elhízással. De kiemelte azt is, a túlsúlyos nőbetegeknél gyakoribb a policisztás ovárium szindróma (PCOS ), a menstruációs zavar, a rendszertelen ciklus, a meddőség, és az endometriózis is. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a pajzsmirigy betegséget is sokan jelölik meg a súlygyarapodás okaként, de a szakorvos hangsúlyozta: a súlyos elhízás nem magyarázható a pajzsmirigy alulműködésével.

Az elhízással élők gyakran számolnak be rosszabb fizikai állapotról, alacsonyabb önbizalomról és gyengébb mentális jóllétről. Sokaknál megjelenik a szégyen, a kudarcélmény és a negatív megítéléstől való félelem, ami az egészségügyi ellátáshoz fordulást is késleltetheti. Emiatt sokan csak későn, vagy egyáltalán nem keresnek fel orvost, dietetikust, mozgásterapeutát vagy pszichológust – véli Czeglédi Edit, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet adjunktusa.

Gyakori az a tapasztalat is, hogy nem bíznak abban, hogy a szakemberek valódi, személyre szabott segítséget tudnak nyújtani, inkább általános, nehezen betartható tanácsokra számítanak, mint a „mozogjon többet” vagy „egyen kevesebbet”. A korszerű terápiás lehetőségeket ráadásul a környezet gyakran „könnyebb útként” bélyegzi meg, ami tovább növeli a bizonytalanságot és a kezelés elutasításának esélyét – mondta az adjunktus.