A Pénzcentrum azt vizsgálta, hogy mennyibe kerül egy napra való étel Magyarországon, Ausztriában és Szlovákiában, mindenhol ugyanarra a menüre vásárolt be:
- reggelire péksüti és ital,
- ebédre paprikás krumpli virslivel és kolbásszal, desszertként egy szelet csoki,
- vacsorára pedig zsömle, felvágott, tojás és zöldség.
Kiderült, hogy
egy egyszerű napi menü Szlovákiában kerül a legkevesebbe, 5419 forintba, míg Magyarországon 5732, Ausztriában pedig 6340 forintot kell érte fizetni.
A jövedelmekkel összevetve azonban már más kép rajzolódik ki:
az átlagos nettó havi kereset Ausztriában 3200 euró, Magyarországon 1225 euró, Szlovákiában pedig 1158 euró: az osztrák átlagbérből egy hónapban 201-szer lehetne megvásárolni a napi menüt, míg Magyarországon és Szlovákiában csak 84-szer.
Braunmüller Lajos, az Agrárászektor főszerkesztője azt mondta: „az, hogy Magyarországon viszonylag drága az élelmiszer, mondjuk ahhoz képest, hogy milyen jövedelmek vannak például Nyugat-Európához képest, annak elsősorban szabályozói okai vannak. Az első leginkább közismert tétel az élelmiszerek árában az áfa, ami Magyarországon a legmagasabb az Európai Unióban“. Kiemelte: Magyarországon az általános forgalmi adó 27, míg Ausztriában 10, Németországban 7, Írországban pedig 0 százalék; ez önmagában is jelentős különbséget teremt.
A magas áfa mellett a magyar élelmiszerárakat több más tényező is drágítja: Iiyen az EPR-díj, a kiskereskedelmi különadó, az ársapkák torzító hatása, valamint a népegészségügyi termékadó, amelyet a köznyelvben chipsadónak is neveznek. Ráadásul a magyar élelmiszeripar hatékonysága elmarad a nyugat-európai versenytársakétól. Mindezek következménye, hogy míg régebben egyértelműen drágább volt a bevásárlás Ausztriában, mára több termék olcsóbb vagy legalábbis nem kerül többe ott, mint nálunk - derül ki a cikkből.