Több ezer orvos vett részt a Magyar Orvosi Kamara (MOK) felmérésében, amely az állami és a magánellátás viszonyait vizsgálta. A teljes elemzést a következő hetekben hozza majd nyilvánosságra a kamara. Ugyanakkor azt írják, a budapesti pszichiáter kollégák vezénylése kapcsán már most kötelességük megosztani egy különösen tanulságos előzetes eredményt – írta a MOK a Facebook posztjában.
Baj van a Nyírőben
A napokban derült ki, hogy kevesebb mint két év alatt 15 magasan kvalifikált pszichiáter szakorvos hagyta el a Nyírő Gyula Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézetet (OPAI) – az intézmény dolgozói, 40 orvos, köztük osztályvezető főorvosok, szakorvosok és rezidensek is aláírtak egy petíciót, amit elküldtek az Országos Kórházi Főigazgatóságnak. A dokumentum szerint a felmondások 2024. március 1. és 2026. január 20. között történtek, és az utolsó negyedévben a távozási hullám tovább erősödött. Az orvoslétszám mára „kritikus érték alá csökkent” – írta meg a Telex. Az OKFŐ a szakorvos hiányt átvezénylésekkel próbálja megoldani.A MOK szerint az orvosok jelentős része azért hagyja el az állami ellátást és fordul a magánszektor felé, mert az állami rendszerben nem lát kiszámítható, biztonságos jövőt. Ennek egyik nevesített oka például, hogy a kirendeléseket és vezényléseket nem rendkívüli, hanem a mindennapi működés fenntartását szolgáló eszközként alkalmazzák az egészségügyben.
A Nyírő Gyulában történtek után a kamara egy közleményt adott ki, amiben azt írták:
a magyar pszichiátriai ellátás a szemünk előtt zuhan a mélybe.
A MOK szerint Magyarországon a '80-as évek óta nem volt annyira aggasztó az öngyilkosságok száma, mint az elmúlt öt évben.
A MOK felmérésben résztvevő orvosok 95 százaléka egyetért azzal, hogy vezénylésre és kirendelésre kizárólag valódi vészhelyzetben kerülhessen sor. Az ágazatvezetés jelenlegi eszköztára azonban nemhogy megoldaná, hanem tovább mélyíti az egészségügy súlyos humánerőforrás-válságát.
A kamara szerint a kényszerítő intézkedések nem erősítik, hanem rombolják a rendszer megtartó erejét, és tovább gyorsítják az állami ellátásból való elvándorlást. A betegek biztonsága és az egészségügy jövője nem épülhet kiszámíthatatlanságra és kényszerintézkedésekre. Valódi, rendszerszintű megoldásokra van szükség, amelyek megbecsülést, stabilitást és tervezhető szakmai jövőt kínálnak az orvosok számára.