A budapesti éjszakai élet népszerű klubjai és ikonikus romkocsmái évente több százezer fiatalt vonzanak hazai és külföldi közönségből egyaránt. A szórakozás mellett azonban egyre nagyobb problémát jelentenek a party-drogok, például az MDMA, a kokain, a GHB és az amfetamin származékok és az egyre népszerűbb dizájnerstimulánsok jelenléte – írta meg a Drogkutató Intézet.

Ezek az anyagok ártalmatlannak tűnhetnek, mivel a közösségi médiában és a popkultúrában pozitív képet festenek róluk, de a valóságban gyakran súlyos egészségügyi és társadalmi következményekkel jár.

A buliturizmus, az olcsó italok és a gyenge biztonsági ellenőrzések Budapestet különösen sebezhetővé teszik.

Mi is az a „party-drog”?

A kifejezés általában azokra a pszichoaktív anyagokra utal, amelyeket szórakozóhelyeken, fesztiválokon vagy más közösségi eseményeken fogyasztanak, bár az utóbbi időkben ezek otthoni használata is megnőtt, már-már unaloműzésből nyúl az ember ezekhez a szerekhez. Ezek közé tartozik

  • az MDMA (közismertebb nevén ecstasy),
  • a GHB (gamma-hidroxibutirát, GINA),
  • az amfetamin-származékok (speed),
  • valamint különféle új pszichoaktív anyagok (NPS), mint a szintetikus katinonok.

Az MDMA eufóriát, empátiát és fokozott energiaszintet okoz, míg a GHB, amely depresszáns hatású szer, már kis adag eltérésekkel is életveszélyes túladagolást eredményezhet. Az amfetaminok serkentőként működnek, növelik az éberséget és a kitartást, de hosszú távon pszichózis és szívproblémák kialakulásához vezethetnek.

A szereknek bizonytalan az eredetük és összetételük.

Az intézet szerint az illegális laboratóriumokban előállított készítmények gyakran szennyezettek vagy sokkal erősebbek a vártnál, ami tovább növeli a kockázatokat. Míg korábban a GHB (GINA) csak nők kihasználására volt alkalmazva, ma már a használók saját célra vásárolják, fel akarják fokozni a buli hangulatát, vagy az érzést.

Az MDMA fogyasztása az elmúlt évtizedben stabilizálódott Európában, azonban a szerek hatóanyagtartalma jelentősen megemelkedett. Az EMCDDA (European Monitoring Centre for Drugs and Drug Addiction) 2025-ös jelentése szerint az átlagos MDMA-tartalom tablettánként 138–158 mg, míg a 2010-es évek elején ez 80–100 mg körül mozgott. Ez a túladagolás kockázatát sokszorozza meg, különösen azoknál, akik nem ismerik a szerek hatását vagy kombinálják azokat alkohollal és más drogokkal.

A budapesti szennyvízvizsgálatok is kimutatták az MDMA jelenlétét, főként fesztiválidőszakokban és a buliturizmus csúcsidőszakaiban.

A GHB, vagy gamma-hidroxibutirát, egy központi idegrendszeri depresszáns, amelyet a felhasználók gyakran „folyékony extasynak” neveznek. A szert leggyakrabban alkoholos italokhoz keverve fogyasztják, ami jelentősen fokozza a kockázatokat. Már kis túladagolás is súlyos következményekkel járhat: légzésleállás, kóma és halál. A budapesti Péterfy Kórház toxikológiai osztálya szerint az elmúlt években nőtt a GHB-intoxikációval kórházba szállított fiatalok száma, különösen a hétvégi klubestek és fesztiválok után. A probléma súlyosbodik, mivel a GHB olcsón előállítható és könnyen beszerezhető az interneten keresztül.

Az utóbbi években egyre több új pszichoaktív anyag (NPS), köztük szintetikus katinonok jelentek meg a budapesti éjszakai életben.

Ezek a dizájnerstimulánsok olyan szerkezetű vegyületek, amelyeket a klasszikus drogok jogi tiltása miatt módosítanak, hogy kikerüljék a szabályozást. Fogyasztásuk rendkívül veszélyes, mert a felhasználók nem tudják pontosan, mit szednek. A kombinációs trendek (pl. MDMA+GHB, amfetamin+alkohol) szintén növelik a túladagolás és a súlyos szövődmények esélyét. A Nemzeti Drog Fókuszpont 2024-es jelentése is megemlíti, hogy ezek a keverékek egyre gyakrabban vezetnek sürgősségi ellátáshoz.

A 2023-as adatok szerint a fővárosba látogató turisták 29 százaléka kifejezetten az éjszakai élet miatt érkezett Budapestre.

Az éjszakai szórakozóhelyek gyakran a gyenge beengedési ellenőrzés miatt válnak a dizájnerdrogok forgalmazásának és fogyasztásának melegágyává. Egy 2024-es felmérés szerint a budapesti klubok mindössze 18 százalékában működik aktív biztonsági protokoll a droghasználat felismerésére, és alig 5 százalékban érhető el elsősegélynyújtó személyzet hétvégente.

A budapesti éjszakai élet mögött kemény valóság áll:

  • 38 százalékkal nőtt a hétvégi mentőhívások száma 2019 és 2024 között a VII. kerületi bulinegyedben, melyek túlnyomó részében túladagolás vagy droghoz kapcsolódó eszméletvesztés szerepelt
  • 18 százalék, csak ennyi klub működik Budapesten biztonsági protokollal drogfelismerésre, és alig5 százalék rendelkezik éjszakai elsősegélynyújtóval
  • 82 százalékuk a16–25 éves korosztályból kerül ki
  • és csak 29 százalékuk nőnemű.

A közösségi média platformjai (TikTok, Instagram, Snapchat) a trendek és drogfogyasztás terjesztés színterévé is váltak.

A fiatalok számára az éjszakai élet képei és videói sokszor az „örök buli” hamis illúzióját közvetítik.

Adatok szerint a 16–24 éves európai fiatalok 73 százaléka követ olyan influenszert vagy zenészt, aki nyíltan említi vagy mutatja be a drogok fogyasztását internetes tartalmaiban. A közösségi médiában a drogok fogyasztásának „szépítése” egy új járvány, amely képes egy generációt elveszíteni a filtereken keresztül.

Ma túl sok fiatal ébred egy kórházi ágyon, vagy nem ébred fel soha többé.

Az italok mellé kevert szerek, a színes tabletták és a hamis biztonságérzet már nemcsak a klub falai közt vannak jelen, hanem a város utcáin is. 16–25 éveseknek az életük egy éjszaka alatt borul fel.