Donald Trump 2024-es amerikai elnökválasztási kampánya és Orbán Viktor Harcosok Klubja kezdeményezése első pillantásra két nagyon különböző politikai projekt. Mégis közös bennük, hogy mindkettő kiemelt hangsúlyt fektetett az online térre: a közösségi médiára (TikTok, YouTube, Facebook), valamint az online támogatói bázis – egyfajta digitális „hadsereg” – kiépítésére.
A következőkben összehasonlítjuk Trump kampányának stratégiáját és eredményeit Orbán Viktor fiatalokat célzó online kommunikációjával. Megvizsgáljuk, Trump hogyan próbálta megszólítani a fiatal férfi szavazókat az új médiában és milyen platformstratégiákat alkalmazott, illetve összehasonlítjuk ezt azzal, ahogyan Orbán Viktor igyekszik elérni a magyar fiatalokat az online térben.
Konkrét statisztikai adatokat is bemutatunk, valamint a fiatal szavazók viselkedésének demográfiai mintázatait mindkét esetben.
Trump 2024: Hadjárat a fiatal férfiak megnyeréséért
Donald Trump tavalyi elnökválasztási kampánya teljes mértékben kihasználta a fiatal férfiak körében népszerű online platformokat. Maga Trump 78 éves létére belevetette magát a „tesztoszterontól fűtött” online színtérbe, szakítva a hagyományos tévés interjúk és rádióműsorok világával. Kampánystábja tudatosan célozta az internet azon szegleteit, melyek a 18–29 éves férfiak egy jelentős részének adják az információs buborékot. Ennek jegyében Trump egy elnökjelölttől szokatlan platformokon és műsorokban tűnt fel:
- Streamerek és influenszerek: Trump 2024-ben olyan live-stream platformokon jelent meg, mint a Twitch és Kick, együttműködve népszerű streamerekkel. Részt vett például a 23 éves Adin Ross egyik streamjében, aki a két említett platform egyik legnézettebb, főleg fiatal férfiak által követett influenszere. Trump elismerte, hogy csak „nagyjából érti” a live streamelés fogalmát, 18 éves fia, Barron hívta fel a figyelmét ezeknek a platformoknak a fontosságára. Hasonlóképpen, Trump felbukkant a Logan Paul által vezetett online műsorban is, aki egy fiatalok körében rendkívül népszerű YouTube-sztár és pankrátor. Ezek egyesével is több milliós nézettséget hoztak.
- Podcastek: Trump már 2022-ben, alig több mint egy évvel a leköszönése után vendég volt a Nelk Boys nevű Youtuberek „Full Send” podcastjában. A videót 24 óra alatt több mint 5 millióan látták YouTube-on – az epizód virális szenzáció lett, mielőtt a platform eltávolította a 2020-as választási csalással kapcsolatos állítások miatt. Emellett szerepelt a Flagrant nevű podcastban, ahol az őt ért merényletkísérlet túléléséről is anekdotázott a fiatal humoristákkal. Trump Elon Muskkal is beszélgetett egy élő X-közvetítésben, ezzel is jelezve, hogy nyitott az új platformokra.
Mindezek a szereplések azt a célt szolgálták, hogy Trump kikerülje a hagyományos média „szűrőit”, és a fiatal közönség közvetlen formában találkozzon a személyiségével és az üzeneteivel.
A Trump-kampány egyik tanácsadója, Alex Bruesewitz szerint
mindez „hatalmas győzelem volt”, mert a fiatalok így „a mainstream média karikatúrája helyett a valódi Trumpot” ismerhették meg.
Az online tér meghódítása
Trump online stratégiájának fontos eleme volt a közösségi médiában meglévő bázisának újraaktiválása és bővítése. 2023-ban a Meta visszaállította Trump fiókjait, így
közel 34 millió Facebook-követő és 23 millió Instagram-követő vált újra elérhetővé a számára.
Noha Trump korábban bírálta a TikTokot (sőt elnöksége alatt a betiltását is fontolgatta), a 2024-es kampány során a TikTokot is csatatérnek tekintette. A Trump-stáb tisztában volt vele, hogy a fiatalok tömegei a TikTokon tájékozódnak, így támogató influenszereken és mémeken keresztül ezen a platformon is terjedtek az üzenetei.
A kampány során készült TikTok-posztok, mémek és YouTube-videók összesen többmilliós nézettséget generáltak, ami egy kiterjedt online stratégiával párosult – ennek eredményeképp Trump közvetlen kapcsolatot épített ki amerikai fiatal férfiak hatalmas táborával.
Az online térben spontán szerveződő, magukat önironikusan csak „kávén és nikotintasakon élő shitpostereknek” nevező fiatal Trump-hívők csapata is fontos szerepet játszott ebben: a kampány bennfentesei az ő munkájukat dicsérték, mondván egy teljesen új, online generációhoz juttatták el a „Make America Great Again” jelszót.
Eredmények a fiatal szavazók körében
Trump online offenzívája kézzelfogható eredményeket hozott a fiatal férfi szavazók mozgósításában. Hagyományosan a fiatal (18–29 éves) korosztály inkább a demokraták felé húz az Egyesült Államokban, ám Trump kampánya generációs átrendeződést ért el.
A 2024-es elnökválasztáson a fiatal férfiak drámaian nagy arányban álltak Trump mellé: míg 2020-ban ebben a csoportban Joe Biden komoly előnnyel nyert, 2024-ben a 18–29 éves férfiak 56 százaléka Trumpra szavazott, és csak 42 százalékuk Kamala Harrisre.
Ez példátlan elmozdulás – utoljára az 1988-as elnökválasztáson fordult elő, hogy a fiatal férfiak többsége republikánus elnökjelöltet támogatott. Az exit pollok összesítése szerint a 18–29 éves korosztályon belül a fiatal férfiak körében 15 százalékpontos javulást jelentett Trump teljesítménye 2020-hoz viszonyítva.
Ugyanakkor fontos kiemelni, hogy a fiatal nők körében Trump továbbra is népszerűtlen maradt. A 18–29 éves nők 58 százaléka a demokrata jelöltre szavazott és mindössze 41 százalékuk Trumpra. E jelentős nemi szakadék miatt összességében a teljes 18–29 éves korcsoport enyhe többséggel még mindig a demokrata elnökjelöltet támogatta (Harris: 52 százalék Trump: 47 százalékával szemben). 2020-ban azonban ez a demokrata előny még 25 százalékpontos volt.
A Trump-jelenség és a kapcsolódó online influencer-kultúra pedig a választáson túl hosszabb távon is formálhatja a fiatal férfiak politikai attitűdjeit: egy elemzés szerint ez tartós erőt adhat a MAGA-mozgalomnak a jövő választóiban is.
Harc a női szavazókért
A fenti számokból azonban az is látszik, hogy a fiatal nők körében is javított Donald Trump a 2020-as eredményén, amely mögött szintén szisztematikus online munka áll.
Az Egyesült Államokban a „tradwife” (tradícionális feleség) és a „womanosphere” (konzervatív női influencerek világa) mozgalmak egyre elterjedtebbé válnak a The Guardian szerint. Ezek a kezdeményezések a hagyományos női szerepeket – például háztartásvezetés és az anyaság – idealizálják.
A megközelítés általában együtt jár olyan fiatal nőket célzó esztétikai elemekkel is, mint például a „soft girl stílus”, amely a szelíd, kedves, nőies magatartást szorgalmazza, miközben implicit módon konzervatív értékeket közvetítenek. A fiatal generációt megszólító videók főleg TikTokon és az Instagramon hódítanak.
Ennek ékes példája a több mint 16 ezer követővel rendelkező Hannah Belle Freas, amerikai influenszer, vagy a 10 millió követővel rendelkező, 8 gyermekes, 2023-as amerikai szépségkirálynő Hannah Neeleman, aki a The Times Magazine szerint a tradicionális feleségek királynője.
A Bustle cikke szerint az előbbi fiatal, 4 gyermekes édesanya idilli vidéki életet jelenít meg bejegyzéseiben, saját készítésű ruhákkal, Biblia idézetekkel, haszonállatok tartásával és a többi, apolitikusnak beállított nőhöz hasonló meggyőződéssel, miszerint nem kér a felgyorsult világból, vagy a háztartás és karrier közötti „második műszakkal” való egyensúlyozásból.
Mi a helyzet Magyarországon?
A „tradwife” mentalitás azonban már nem csak az Egyesült Államokban hódít. A Megafon egyik influenszere, a Harcosok Klubja rendezvényen is felszólaló Sebestyén Janka TikTok-videóiban fejti ki, miért is nincs szükség a Barbie-feminizmusra, illetve hogy miért kell támogatni a hagyományos, háztartásbeli életmódot választó nőket.
A jobboldali értékeket képviselő influenszer videóiban kifejtette, hogy a digitális szabadságharcosokat toborzó kampány elsődleges célja az online térben történő mozgósítása azoknak a választóknak, akik „szeretnének felszólalni a liberális hangok ellen”.
Sebestyén Janka a Harcosok Klubja - A kezdet elnevezésű nyitórendezvényen videóüzenetben mondta el, hogy korábban „egyedül érezte magát véleményével a liberális fertőben”, de most már hiszi, hogy „2026-ban az interneten dől el” a harc, és mindenkit várnak a csatába – „nem kell profinak lenni”, bárki harcos lehet. A jobboldali influenszer nagyjából 47 ezer TikTok-követővel rendelkezik, a Fidesz tehát jelzésértékűen őt állította példaként, hogy igenis vannak jobboldali fiatal hangok a platformon.
A fiatal nők megszólítására egyéb módszereket is bevetett már Orbán Viktor kormánya hazánkban, legyen szó SZJA-mentességről, családtámogatási programokról, vagy a 40 év alatti kétgyermekes anyák adókedvezményéről, amelyeket a következő években még tovább bővítenének.
A 21 Kutatóközpont tavaly októberi adatai szerint a 18–29 éves korosztályban a Tisza Párt mind a férfiak, mind a nők körében népszerűbb a kormánypárttal szemben, azonban a Fidesz támogatottsága a fiatal nők körében magasabb, mint a fiatal férfiak esetében.
További felmérések szerint maga a Tisza Párt vezetője, Magyar Péter sem annyira népszerű a női választók körében, amelyet a megkérdezettek, főként a politikus kommunikációs stílusával indokoltak. Az Index szerint a Tisza Párt online térnyerése azonban még mindig érzékelhető, így nem meglepő, hogy a Fidesz minden eszközt megragad a fiatal generáció meggyőzésére, kezdve az influenszerkultúrával, illetve a Harcosok Klubjával.
Út a Harcosok Klubjáig
A 2019-es önkormányzati választás rámutatott egy stratégiai gyengeségre a kormánypártoknál: a Fidesz támogatottsága a fiatalok körében jelentősen elmaradt az idősebb korosztályokban tapasztalttól.
Ennek a problémának a kezelésére hozta létre a Fidesz a Megafon Központot, amely konzervatív influenszereket képzett ki és támogatott, hogy ellensúlyozzák a közösségi médiában érzékelt liberális dominanciát.
A Megafon intenzív Facebook-kampányokba kezdett, és olyan influenszereket épített fel, mint például Bohár Dániel, Deák Dániel vagy Rákay Philip – ők rövid videós tartalmakkal próbálták megszólítani a potenciális szavazótábort.
A Harcosok Klubja ezt követően lényegében a 2002 utáni polgári körök online megfelelője kíván lenni: önkéntes jobboldali aktivisták hálózata, akik „gyorsan és hatékonyan azonosítják a hamis vagy félrevezető tartalmakat és korrigálják azokat”, együttműködve harcolva az interneten terjedő „dezinformáció cunami” ellen.
A Harcosok Klubja eredetileg egy zárt Facebook-csoportként indult, ahová Fidesz-szimpatizánsokat toboroztak. A csoport létezését hónapokig titokban tartották, Orbán Viktor rendszeresen posztolt ide biztató üzeneteket a „harcosoknak”.
2025. május 18-án aztán a fent említett nagy nyilvános rendezvényen mutatkozott be a Harcosok Klubja a budapesti BOK Sportcsarnokban.
A rendezvényen Orbán Viktor kijelölte a célt: toborozzanak januárig 100 ezer digitális harcost, akik majd megvívják a 2026-os kampány csatáit.
A Harcosok Klubja lényegében a Megafon kezdeményezés bázis-demokratikus kiterjesztése: nemcsak fizetett influenszerek, hanem lelkes önkéntes ezrek vehetnek részt a küzdelemben a „digitális harcmezőn”.
Az online kampány lépései
A Fidesz az elmúlt években látványosan növelte erőforrásait a közösségi médiában. Orbán Viktor Facebook-oldala már 2020-ban is a legnagyobb követőtáború magyar politikusi oldal volt.
A 2020-as COVID-időszakban például százezres nagyságrendben nőtt a követők száma, mikor a miniszterelnök a saját Facebook-oldalán közvetítette a járványügyi bejelentéseket (2020 elején még nagyjából 660 ezer követője volt, ami 2020 végére meghaladta az 1 milliót).
Jelenleg 1,3 millió követője van Orbán Viktor oldalának, amivel nemzetközi szinten is kiemelkedik: egy elemzés szerint lakosságarányosan az uniós vezetők közül neki van a legtöbb Facebook-követője. Összehasonlításképpen a nála tízszer népesebb Franciaország elnöke, Emmanuel Macron 4,8 millió követővel rendelkezik a platformon.
A TikTokkal kezdetben óvatos volt a Fidesz, 2022 után azonban a kormánypárt is megjelent a TikTokon. Létrehozták a hivatalos Fidesz TikTok-csatornát, amelyen kampányüzeneteket, Orbán-idézeteket és rövid klipeket osztanak meg, emellett pedig a miniszterelnöknek is létrejött a saját csatornája.
Ezen olyan tartalmak is megjelennek, mint a közösségi médiában a fiatalok körében híressé vált bambuszfigura, Tung tung tung tung sahur.
Tung tung tung tung sahur az Index cikke szerint az egyik legismertebb szereplője az úgynevezett olasz brainrot mémműfajnak, amelyet abszurd szereplők, bizarr történetmesélés és drámai, gyakran olasz akcentust utánzó narrációk jellemeznek. A virális mémben a fából készült figura akkor jelenik meg, ha háromszor is figyelmen kívül hagyják a hívást. Ez a figura jelent meg most a Karmelitában is.
Később egy olyan videó is felkerült, ahol kormánytagok és prominens kormánypárti politikusok választanak ismert brainrot figurák közül.
Orbán Viktor személyesen ritkábban jelenik meg videós podcastekben, ehelyett a Fidesz a saját médiafelületeit mozgósította: a HírTV és az MTVA rendszeresen készít fiatalos stílusú interjúkat kormánypárti szereplőkkel, amiket a YouTube-on is terjesztenek.
Az X-et (korábbi Twittert) a magyar politikusok közül Szijjártó Péter és Kovács Zoltán viszi aktívan, de Magyarországon kicsi a jelentősége, inkább nemzetközi közönséget céloznak az itteni tartalommal.
Az internetes hadjárat eddigi eredményei
Az eddigi eredmények vegyes képet mutatnak. Egyrészt a Fidesz 2022-ben is kétharmados győzelmet aratott, azonban épp a legfiatalabb szavazók között szerepelt relatíve gyengébben. Egy választás utáni kutatás szerint az első alkalommal szavazó (18–21 éves korosztály) biztos szavazó pártot választók körében a kormánypártok mindössze 19 százalékos támogatottságot értek el, míg az egyesült ellenzéki lista 59 százalékot kapott ebben a csoportban.
A fiatalok preferenciáit vizsgáló IDEA Intézet szerint „alapvetően ellenzéki beállítódás” jellemzi a 20 év alattiakat, bár a kampány utolsó heteiben a Fidesz tudott erősödni közöttük is.
Érdekes területi bontásban: a falvakban az első szavazók körében is nyert a Fidesz, míg a városokban az ellenzék dominált.
A fiatalok politikai aktivitása is fontos faktor. 2022-ben a részvételi arány rekordközeli 69,5 százalékot ért el országosan, azonban a fiatalok részvétele hagyományosan elmarad az átlagtól. Becslések szerint a 18–29 éveseknek csak nagyjából a fele járult az urnákhoz.
Összegzés
Trump és Orbán eltérő politikai közegben, de hasonló kihívásokra reagálva fordult a közösségi média és az online támogatói hálózatok felé. Trump a 2024-es kampányában úttörő módon integrálta a populáris internetes kultúrát a politikába: TikTokos mémektől a három órás podcast-beszélgetésekig minden eszközt megragadott, hogy a fiatal férfi szavazókat maga mellé állítsa. Ennek eredményeképpen sikerült is jelentősen javítania a republikánusok pozícióját ebben a demográfiai csoportban – megszólította azokat, akik a „hagyományos média” helyett már inkább YouTube-on, Twitch-en vagy Twitteren követik az eseményeket.
Trump stratégiája megmutatta, hogy a politikai kampányokban ma már megkerülhetetlenek az influenszerek és az online platformok: a kampánycsapatok úgy tekintenek rájuk, mint a média egy új szeletére, melynek ugyanolyan súlya van, mint például a tévének.
Orbán Viktor e trendeket látva a saját eszközeivel hasonló irányba indult el Magyarországon. A Harcosok Klubja kezdeményezése a digitális korszakra szabott pártaktivizmus: a kormánypárt centralizáltan, mégis az önkénteseket bevonva próbál meg online véleményhadsereget építeni.
Bár a magyar fiatalok körében a Fidesz egyelőre nem ért el áttörést – a többség továbbra is inkább kormánykritikus –, Orbán hosszú távú stratégiájának része, hogy utánpótlást neveljen ki az online térben. A Harcosok Klubja egyik fontos felismerése, hogy egy jelentős szavazói réteg már jórészt a közösségi médián keresztül tájékozódik, így ott kell megnyerni őket.
Orbán Viktor világossá tette: „ami ma elég, az holnap kevés” – azaz ami a korábbi évtizedekben (hagyományos kampány, személyes jelenlét) elegendő volt a sikerhez, az a jövőben kiegészítésre szorul a virtuális jelenléttel.
Trump 2024-ben szavazatokra tudta váltani az internetes erőfeszítéseket, Orbán Viktor digitális harcosai most szerveződnek, így még kérdéses, hogy milyen eredményt tudnak majd felmutatni. Ami biztos, hogy mind Trump, mind Orbán esetében a „harcmodor” modernizálása zajlik: a politikai csatateret részben áthelyezik a közösségi oldalakra, videómegosztókra, podcast-stúdiókba.