Már a néhány nappal ezelőtt megtartott, szombati Macronomx konferenciánkon kiderült, hogy valami nem stimmel az inflációs adatokkal. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter meglepetés-inflációról beszélt, és elmondta, hogy az élelmiszer-drágulás meghaladja a 7,1 százalékot is. Majd Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke szögezte le, a jegybank árfolyampolitikájánál is fontosabb az infláció leküzdése. Aztán hétfőn, a hivatalos inflációs adatok megismerése utáni percekben Orbán Viktor miniszterelnök is megszólalt, és egy árrésstoppal fenyegette meg a kereskedelmi láncokat.

De mennyire lehet kockázatos, hogy 2026-ra ráfordulva egy olyan ellenfelet találtak meg, jelesül az inflációt, ami ellen egyáltalán nem biztos a győzelem?

Sőt, láthatóan ehhez a harchoz nincs meg a haditerv sem – válaszolta felvetésünkre Ceglédi Zoltán publicista, politikai elemző. Ezt azzal magyarázta, hogy azt még Orbán Viktor is elismerte korábban, ezek a piaci beavatkozások, az árak kívülről történő szabályozásai nem tartós, hanem rendkívüli megoldások. 

Az elemző szerint ez az ad hoc, kapkodó jellegű kiútkeresés az emberek számára nem azt a képet festheti le, hogy a kormányzat képes megoldani ezt a válságot.

Arról is beszélt, hogy a magyar lakosságnak valójában nincsenek pozitív emlékei a korábbi árstopokról, hiszen iszonyú drágulást tapasztaltak az átárazások miatt.

Az árstop belengetése a politikai kommunikáció dimenzióján veszélyt jelenthet 

- jelentette ki Ceglédi Zoltán.

Valószínűleg ez lehetett az oka, hogy a hatósági árak bevezetése helyet Orbán Viktor a sokkal dallamosabb hangzású árrésstoppal jelentkezett. Azonban kíváncsiak voltunk arra is, hogy vajon a miniszterelnök bevetése az infláció elleni küzdelembe járhat-e további kockázatokkal a közelgő választások kapcsán, hiszen egy esetleges kudarc ráéghet a kormányfő személyére. 

Az elmúlt 15 évben megtapasztalhattuk, hogy előbb-utóbb minden érdemi probléma végpontja az Orbán Viktor, legyen az stadionépítés, legyen az járvány, legyen az elszálló árak problémája - fogalmazott a politikai elemző. Bár nem értek a focihoz, de futballnyelven szólva, a Fidesz taktikája, hogy az egyetlen jó játékosra építenek - tette hozzá. Ezt azzal magyarázta, hogy Nagy Márton gazdasági minisztert nem sikerült felépíteni, nem képes megjeleníteni a kormányzat sikereit, egyelőre hasonlóan ijesztő karaktert hoz, mint amilyen Matolcsy György volt. A megbízható fideszes politikust, a könyvelő-típusú Varga Mihályt pedig elcsaklizták a jegybankba - emelte ki.

Az új ellenségképpel, a kereskedelmi láncokkal kapcsolatban is vannak kétségei (emlékezetes, egy évvel ezelőtt még a háború, a brüsszeli szankciók, az energiaárak és a bérek rendezése volt megnevezve az infláció okaként).

Ceglédi Zoltán felidézte, hogy a kiskereskedelmi szektorban a leginkább kudarcos Orbán Viktor, hiszen már nagyon régóta próbálja a kormányzat kiszorítania onnan a külföldi tulajdonú cégeket, és azokat magyarra cserélni, de ez eddig nem sikerült. A legnépszerűbb láncok Magyarországon továbbra is külföldi kézben vannak.  Ha a kormányzat ítélete szerint a külföldi láncokat megreguláznák, nem látni annak a pozitív társadalmi visszacsatolását. Egyrészt az emberek nem igazából a boltokat hibáztatják az árak miatt, sokkal tudatosabban keresik az összefüggéseket,

másrészt annyira már régen volt a szocializmus, hogy a magyarok arra várjanak, hogy időről időre megjelenik a miniszterelnök és leveri az árakat. 

Az pedig az újságírókra jellemző gondolkodás, hogy a kommunikációnak a valós életnél nagyobb a hatása a politika alakulására. De ez nem igaz. Ha kint, a való életben van egy súlyos probléma, akkor azt nem lehet végtelen ideig dumával elfedni - magyarázta Ceglédi Zoltán.

Tehát Orbán Viktor, és a kormánya alapvetően nem azért tette meg az inflációt főellenfelének, mert azt gondolja, hogy ezzel milyen jó politikai kommunikációs előnyhöz juthat, hanem azért, mert ez egy rohadt nagy probléma. Biztosan sokkal szívesebben beszélne a labdarúgó sikerekről, vagy láthatóan mindenféle LMBT-ellenes kampányokon. De ez egy létező probléma, és nemcsak az infláció százalékban kifejezett mértéke, hanem az inflációs érzet miatt is

- magyarázta a publicista. 

Ezzel kezdeni kell valamit, és ha Orbán Viktor nem beszél róla, akkor megteszi azt a kihívója - foglalta össze. 

Óriási pénzpumpát jelentett be múlt héten szombaton a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara évnyitó rendezvényén Orbán Viktor miniszterelnök. 2024-hez képest több mint 1700 milliárdos injekciót kap a magyar gazdaság, amit a hazai kkv-kon keresztül visznek be a vérkeringésbe. Kijelentette, hogy a kormány is az egyszerűsített adózásban és az átlátható bürokráciában hisz, ezért júniusban kormoly változások jöhetnek a kkv-k életében. A Macronomx konferencián Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter már előrevetítette, hogy akár 7 százalékig is felkúszhat az élelmiszer-infláció. Ezt a KSH kedden adatkkal is alátámasztotta a fogyasztói áremelésekről szóló adatokkal.
Szinte rögtön ezután Orbán Viktor már arról beszélt, hogy 30 alapvető élelmiszerre kerül árrés.A kormány ülésére szerdán került sor, Orbán Viktor a megbeszélés után elmondta, legalább egy tucat téma került napirendre, de ebből csak azt árulta el, hogy 2026. január elsejétől a 30 évnél fiatalabb, egy gyermekes édesanyák sem fizetnek személyi jövedelemadót.A kormányülésről nem szivárogtak ki hírek, 10 órától azonban a Karmelita Kolostorban tartanak kormányinfót, ahol a részleteket megtudhatjuk…

Kapcsolódó