Magyarország kormánya megkezdte az uniós a hatáskörök szisztematikus átvilágítását

jelentette ki Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter a Nézőpont Intézet ma délelőtti rendezvényén, amelyen a thinktank bemutatta jelentését az uniós intézmények jogállamiság helyzetéről.

Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter előadást tart az Európa-tanulmányok hálózat második konferenciáján Budapesten, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen 2025. november 6-án.
Kép: MTI, Balogh Zoltán

A miniszter ezt szuverenitási kérdésnek nevezte, szerinte a tagállamoknak kell eldöntenie, hol és milyen formában akarnak együttműködni az uniós intézményekkel.

A jelenlegi folyamatot az uniós intézmények lopakodó hatáskörbővítésének nevezte Bóka János.

Több pontot is megjelölt, ahol a kormány átvilágítja az uniós hatásköröket:

  • gazdaságpolitika,
  • energiapolitika,
  • migráció,
  • jogállamiság,
  • család,
  • oktatás,
  • kultúra.

Szerinte meg kell vizsgálni azt is, hogy miért nem működnek ezek az eszközök, miért nem lehet optimálisan felosztani a felelősséget, feladatokat.

Mítosznak nevezte az egyre szorosabb uniót, szerinte az uniót nem erre a célra hozták létre, és így eltűnik a nemzetállami szuverenitás.

Az uniós intézmények lopakodó túlterjeszkedésének a miniszter szerint két következménye van.

Az uniós intézmények az európai értékeket bármilyen tartalommal feltölthetik, de ha a zsidó-keresztény kultúra helyére mást állítunk, akkor felülről bontjuk le a civilizációt. A másik veszély szerinte az, hogy eltűnik az európai tolerancia és sokszínűség. Ez nem azt jelenti, hogy mindenben egyetértünk, hanem azt hogy nem értünk egyet, de együttműködünk. Bóka János szerint a tolerancia az európai birodalomépítéssel összeegyeztethetetlen, kirekesztik azokat, akik ezzel nem értenek egyet.

Szerinte a jogállamiságra hivatkozva jelenleg nyílt politikai nyomásgyakorlás zajlik az Európai Unióban. Az alkalmazott kettős mércét 2003-tól szisztematikus munkával alakították ki az uniós intézmények. Ezek az elemek vagy nincsenek az uniós szerződésben, vagy ha van is jogalap, akkor a gyakorlati alkalmazás tér el a szabályoktól. Ilyennek nevezte például a kondicionalitási eljárást, a kohéziós források elvonását, vagy épp a 7-es cikkely alkalmazását például Lengyelországgal szemben.

Elmondta, hogy már zajlik a következő 7 éves költségvetés tárgyalása, amelyben a teljes forrástól el lehetne zárni a tagállamokat, jogi garanciák nélkül.

Az európai együttműködés kritikus pontra érkezett, ha nem tudjuk kimondani, hogy eddig és ne tovább, megépül a föderalisták célja, az Európai Egyesült Államok

 – szögezte le Bóka János, majd hozzátette: nem nézheti ezt tétlenül a nemzeti kormány.