Régóta él a legenda, hogy kincset rejt a magyar tenger mélye, azonban a 20 század elején tudományosan is bebizonyították, hogy a mai árfolyamon akár 1800 milliárd forintnyi érték is heverhet a Balaton fenekén. 

Egy 1798-as levélben maga a tihanyi apát hívta fel az illetékesek figyelmét arra a tényre, hogy a Balaton iszapjában kimosható méretű drágakőszemcsék és arany is található. Ez a levél kelthette fel Hollósvári Imre bányamérnöknek figyelmét,  aki a Budapesti Hírlapban megjelent 1907-es cikkében a magyar tengerben alján található kincsekről írt – idézte fel a történteket a veol.hu 

Hollósvári  ezen írás révén került kapcsolatba a magyar folyókat és tavakat vizsgáló aranymosókkal A mosók (aranyászok) sáraranynak nevezik ezt az iszapban fellelhető, finom, pikkelyformájú előfordulást. 

A balatoni mintákban 100 kg-onként két szem sárarany volt, melyből 1000 szem kell egy gramm aranyhoz. Ezt az átlagot kisebb ingadozással minden mintában sikerült kimutatni. 

Rengeteg arany lehet a tó fenekén

Korábban a Dunántúl geológiáját tanulmányozó Hollósvári vizsgálatai pedig megerősítették, hogy a Dunántúl jégkorszaki kőrétegeiben mindenütt található arany, melyeket az ezen áthaladó vízfolyások magukkal sodornak. Ezen a módon hordhatta a Zala az aranyat a Balatonba, ahol fokozatosan lerakódott. 

A bányászmérnök számításai szerint egyetlen gramm aranyhoz 5 vasúti kocsi 50 tonnányi tartalmát kellene végigszitálni. Összességében a Balaton 600 négyzetkilométer területű, ami az ötméteres iszapréteggel és köbméterenként két tonnával számolva 6 milliárd tonna homokot jelent, vagyis 600 millió vagonnyit, melyben 120 tonna aranyat lehetne találni. Mivel a vizsgált mintákban az aranyat alig szennyezte ezüst, így Hollósvári 23 karátosnak becsülte annak tisztaságát.

Ez mai árfolyamon kilogrammonként nagyjából 15 millió forintot ér, ami 120 tonna esetében 1800 milliárd forintot tenne ki.

A 6 milliárd tonna tömörödött kőzet átvizsgálása valószínűleg többe kerülne, mint 1800 milliárd forint, illetve az is probléma, hogy az átvizsgált anyagot nem lehetne hova tenni. Egyszerűnek tűnik visszahányni a tóba, ám a feltört homok – Hollósvári számításai szerint – olyan mértékben foglalna nagyobb helyet, mint a mostani tömörödött, hogy azzal sivataggá változtatná a tó helyét.

Kapcsolódó