Magyarországon egy tavaszi törvénymódosítás eredményeként az arcképelemző rendszer alkalmazhatósága kiterjedt valamennyi szabálysértési eljárásra, nem csupán a szabálysértési elzárással is büntethető cselekményekre. Ezáltal a rendőrség olyan alacsony súlyú, elzárással nem fenyegetett szabálysértések esetén is biometrikus adatkezelést végezhet, ahol erre korábban nem volt lehetőség. Azonban Csárdi Antal független országgyűlési képviselő szerint az elmúlt időszakban több sajtóhír is megjelent, amelyek szerint az arcképelemző szoftver téves azonosítást végzett, és ártatlan személyekkel szemben indult rendőrségi eljárás.
Arra várt választ a Belügyminisztériumtól, hogy a rendőrség hány alkalommal vette igénybe az arcképelemző rendszert szabálysértési eljárásban, illetve ezen esetek közül pontosan hány alkalommal vezetett az arcképelemzés az elkövető azonosításához.
Ki és milyen módon nyújt kártalanítást azon ártatlanul megvádolt állampolgároknak, akik a hatósági tévedés miatt iskolai közösségükben megbélyegzés vagy kortársbántalmazás áldozataivá válnak, vagy akik a hamis vád következtében munkahelyüket, megélhetésüket, illetve jó hírnevüket vesztik el? - kérdezte Csárdi Antal a belügyminisztertől, Pintér Sándortól.
Bár a megszólított Pintér Sándor nem válaszolt, Rétvári Bence államtitkár arról tájékoztatott, hogy a szabálysértési elzárással nem fenyegetett szabálysértés elkövetése miatt indított szabálysértési eljárásokban 2025. április 15-étől van lehetőség arcképelemző tevékenységre.
A Rendőrség szerveivel szemben nincs folyamatban peres, illetve kártérítési eljárás téves arcképelemzési azonosítás miatt
- rögzítette a belügyi államtitkár.
Azt is hangsúlyozta, hogy a szabálysértési eljárásban az ártatlanság vélelme érvényesül. Ennek alapján senki sem kötelezhető ártatlanságának bizonyítására, ami természetesen nem zárja ki azt, hogy az eljárás alá vont személy olyan bizonyítékot terjesszen elő, amely alátámaszthatja azt, hogy nem ő követte el a szabálysértést.
Önmagában az arcképelemző rendszer által szolgáltatott találat alapján nem történt, illetve nem történik elmarasztalás
- emelte ki Rétvári Bence.
Az ártatlanság vélelméből kiindulva a szabálysértési eljárásban, amennyiben kétséget kizáróan nem állapítható meg az elkövető kiléte, nem történhet felelősségre vonás. Az eljárásban a szabálysértési hatóságok biztosítják a személyes adatok biztonságát, az adatvédelmi szabályok betartását - hangsúlyozta Rétvári Bence.
Legutóbb a 444 számolt be arról, hogy a rendőrség az arcfelismerő rendszer felvétele kapcsán akart megvádolni egy nőt egy fővárosban elkövetett lopással, aki egyébként a történet idején 170 kilométerre volt Budapestről. Ugyanakkor a rendőrség szerint az, hogy az ügyben érintett "nő idézésekor vele szemben az akkor rendelkezésre álló adatok szerint a gyanú megalapozott volt, azonban a tudomásunkra jutott információk alapján kizárólag tanúként hallgatták ki.”
A nőt nem hagyta nyugodni, hogyan fordulhatott elő az arcfelismerős baki, és mi történt volna, ha nem tudja igazolni, hogy a szegedi munkahelyén, és nem a Vörösvári úton volt másfél hónappal azelőtt. „Azt a választ kaptam, hogy mivel az én szavam állt volna szemben a »rendszer szavával”, így bizonyosan rabosítást indítványoztak volna a büntetőeljárás megkezdésével párhuzamosan. Nonszensz” – kommentálta a történteket a 444-nek.