Bármilyen meglepő, nem a harctéren csapott össze először a mesterséges és a természetes intelligencia, hanem a könyvpiacon, és nagyon úgy tűnik, az emberi komponens győzedelmeskedett. Legalábbis egy fontos csatában maradt alul az Anthropic AI-fejlesztő vállalat.

A régió legnagyobb szakmai konferenciáján, az AI Summit Budapesten a Ki írja a holnap könyvét? című kerekasztalnál foglalkoztak azzal, hogy a nyelvi  modellek betanítása során a fejlesztők hogyan lopják el az írók műveit, semmibe véve az összes idevágó üzleti és szerzői jogot. 

Ahogy arra Sárközy Bence, a Libri Kiadói Csoport kiadási igazgatója rámutatott,

a könyvkiadói szakma nem AI-ellenes, csak szeretné megkapni a pénzét.

Több per is indult a mesterséges intelligencia ellen, hogy az emberiség visszaszerezze a szellemi termékét. 

Az Economx most megfordítja egy bekezdés erejéig ezt a folyamatot. Az IndaEvents-applikáción minden egyes előadásról, panelbeszélgetésről készített az AI egy összefoglalót, megmutatom, mit írt a témáról (azaz önmagáról) a mesterséges intelligencia: 

A szakmai kerekasztal rámutatott, hogy az AI‑rendszerek által könyveken végzett betanítás szerzői jogi és üzleti feszültségeket szül: peres ügyek, nagy összegű követelések és a metaadatok törlésére irányuló igények állnak a viták középpontjában. A győzelmek és rendezések ellenére a szerzőknek juttatott összegek gyakran töredékei a tömegnyereségnek, ezért a kiadók szerződésekben tiltásokat és külön feltételeket építenek be, miközben a nemzetközi érvényesítés korlátai miatt a jogi védelem nem teljes körű.

Ugyanis az Egyesült Államokban zajló Anthropic-per az egyik első nagy horderejű ügy, amelyben a mesterséges intelligencia és a szerzői jog közvetlenül ütközött egymással. Az eljárás több szempontból is mérföldkőnek tekinthető, mivel a felperes írószövetség (több mint 500 ezer író, kiadókkal kiegészülve) azzal vádolja az Anthropicot, hogy engedély nélkül használt fel könyveket különböző illegális „árnyékkönyvtárakból” (például LibGen, Books3), majd ezeket a műveket a Claude-modell tréningadataként használták fel.

Egészen hihetetlen, de több mint 7 millió darab címről van szó. 

A 2025. június 23-án meghozott előzetes bíró döntés megállapította, hogy az Anthropic (amely némileg kínos módon az Amazon tulajdonában is áll) nemcsak jogszerűen megvásárolt és digitalizált könyveket használt fel, a kalózpéldányok esetében további bizonyítást, valamint kártérítési vizsgálatot rendelt el.

Aztán néhány nappal ezelőtt, szeptember 5-én az Anthropic bejelentette, hogy 1,5 milliárd dolláros egyezséget kötött a felperesekkel. Ez az összeg körülbelül 500 ezer könyvet fedne le, könyvenként átlagosan 3 ezer dollár kompenzációval. 

A szerzőknek járó alacsonynak tűnő összegbe azért is mentek bele, mert az egyezség része a kalózmásolatok megsemmisítése is, valamint az, hogy a szerzők később is igénylést nyújthatnak be, ha újabb műveikről derül ki, hogy az adatbázisban szerepeltek.

Ez tehát azt jelentené, hogy később sem érhetjük azt el az Anthropicon keresztül.

Azonban a bíróság egyelőre nem hagyta még jóvá a megállapodást. A bejelentés után néhány nappal, szeptember 9-én az eljáró bíróság azt közölte, hogy a tervezet nem elég átlátható, nem derül ki pontosan, mely könyvek érintettek, és hogyan zajlik majd az igények benyújtása. Újabb határidőket szabtak ki (szeptember 15. és 22.), hogy az Anthropic részletesebb tájékoztatást adjon.

Ugyanakkor az eljárás során a bíróság világossá tette azt is,

nem elég az, hogy egy modell átalakított módon használja a szövegeket.

A felhasznált adatok eredete kulcskérdés. A precedens értékű per kapcsán a kiadók és az írók abban reménykednek, hogy a jövőben az AI-cégeknek részletesen dokumentálniuk kell, milyen adatokat használnak, és hogyan térítik meg az alkotóknak a felhasználást. Illetve így az írók, kiadók tárgyalási pozíciója is erősödhet, a szerzői közösségnek ezzel hatásos eszköze lehet az AI-cégekkel szemben.

Elvileg, ha az egyezséget jóváhagyják, az egész iparág számára iránymutatásul szolgálhat, és a jövőben minden fejlesztőnek számolnia kell a jogszerűség és az etikai megfelelés költségeivel. Ám csak azért elvi szintű az esetleges győzelem, mert a mesterséges intelligencia szabályozása (amennyiben persze szabályozzák...) nem egységes; ha csak abból indulunk ki, hogy vajon egy Egyesült Államokban zajló per például mennyiben befolyásolja a kínai fejlesztéseket, akkor jól látjuk a helyzet abszurditását. 

Így akár még a nyugat problémája is lehet az, hogy az Anthropic-per mellett zajlik egy kártérítési bírósági eljárás a New York Times és az Open AI, valamint a Walt Disney és a Midjourney között. 

Sárközy Bence szerint nem az az igazi kérdés, hogy mit hoz létre az AI, hanem az, hogy miből. Milyen könyvek gondolataiból hozzák létre a nyelvi modellek a mondatokat? Ugyanis, ahogy a Libri Kiadói Csoport kiadási igazgatója rámutatott, milliós nagyságrendű lopott tartalomról beszélünk, amit aztán ingyenesen használnak fel az nyelvi modellel dolgozó fogyasztók az új művek teremtéséhez. 

Nyáry Krisztián, a Líra Könyv Zrt. kreatív igazgatója szerint viszont hozzá kell szoknunk, hogy ezek a szerzői jog által védett tartalmak

közprédává válnak,

bármilyen szabályozás is lesz, az csak a szövegek egy részét fogja védeni.

Mindenesetre, amennyiben eredménnyel zárul a kiadók pere az Egyesült Államokban, az hatással lesz a hazai könyvpiacra is.