A kilencvenes évtizedben Magyarországon a járműgyártás fellendülése volt az ipari szerkezetátalakítás iskolapéldája. A multinacionális vállalatok betelepülése révén a jármű- és alkatrészgyártó szakágazat épült ki gyors ütemben. Ezek között különösen a járművillamossági termékek előállítása növekedett dinamikusan. Jelenleg Magyarországon mintegy 350 cég foglalkozik alkatrészgyártással. Alapvetően két kategóriába lehet sorolni ezeket: a külföldi tulajdonú, első lépcsős beszállítói szerepben lévő vállalkozások, valamint a hagyományos, bérmunkára és utángyártásra képes kisebb cégek. A tőkebeármalás hatására a közúti járműalkatrészek ágazatában 1998-ra a külföldi tőke aránya 69,7 százalékra nőtt, a járművillamossági készülékek gyártásában pedig 56,3 százalékra nőtt. A két ágazat cégeinek együttes jegyzett tőkéje 64,5 milliárd forintra tehető. A Központi Statisztikai Hivatal rendelkezésre álló adatai szerint 1994 és 1998 között a két szakágazat közül a közúti járműalkatrészek előállításának termelési volumene 2,7-szeresére, a kibocsátás értéke pedig 6,3-szeresére emelkedett. A járművillamossági készülékek gyártásánál 4,1-szeres, illetve 7,5-szeres a bővülés. A tapasztalatok szerint a termelés felfuttatása szinte kizárólag a külpiaci igények kielégítését szolgálta, a belső piac súlya fokozatosan csökkent. Az exportorientációt az autóipari beszállítók magyarországi betelepülése dominálta, amelyek előállított alkatrészeiket teljes mértékben exportálják. A magyar gazdaság számára az alkatrészgyártás jelentős exporttöbblet forrása. Az ebbe a körbe sorolható áruk kivitelének értéke 1998-ban mintegy 3,7 milliárd dollárt volt, miközben a kapcsolódó behozatal csupán 2,3 milliárd dollárt tett ki. Az ipari vámszabad területek jelentősége évről évre növekszik. A legfontosabb részegységek esetén a kivitel 80 százalékát, a behozatal 75 százalékát bonyolítják le vámszabad területen működő vállalkozások. D. L.