Fokozatosan kimerülnek az európai gazdasági teljesítmény eddigi mankójául szolgáló fiskális ösztönző csomagok, márpedig ha azokat nem újítják meg, akkor nem világos, mi ad majd év végétől lendületet a gazdaságnak. Nem olyan erős még a növekedésbe vetett bizalom, hogy külső stimulus nélkül is beinduljon a növekedés Európában - mondta lapunknak Barta György, a CIB szakértője. Az EB az EU-27-ektől ugyan továbbra is négyszázalékos GDP-csökkenést vár, azonban a belső szerkezet változott. Így a magyar gazdaság legfőbb kereskedelmi partnerének, Németországnak növekedési kilátásain is javítottak. Ha a globális kereslet - még ha a korábbinál alacsonyabb szinten is, de - helyreáll, az impulzust adhat az exportorientált német gazdaságnak és ezen keresztül Magyarországnak is. Jó hír, hogy az ipari megrendelések és a különböző bizalmi indexek már több hónapja kedvezően alakulnak Németországban, amíg viszont ez nem jelenik meg a reálgazdaságban, kevés. A nagyobb optimizmust sugárzó számok ráadásul nem kizárt, hogy elsősorban a kormányzati költekezés által teremtett környezetnek és nem a gazdasági helyzet ettől független kedvezőbb megítélésének szólnak - vetette fel Barta. A magyar gazdaság dinamizmusában az alapforgatókönyvtől történő lényeges eltérést egyedül a külső kereslet képes okozni. A belső felhasználás legfeljebb csak tizedszázalékpontokkal mozdíthatja el a GDP ütemét jövőre, míg a globális élénkülés egy széles sávban is eltérítheti a gazdaság teljesítményét - véli Németh Dávid, az ING senior elemzője, aki ugyan stagnálást vár jövőre, de a külső környezet függvényében akár mínusz két és plusz egy százalék közötti változást sem tart elképzelhetetlennek. Jó néhány bizonytalan tényező van még a globális gazdaságban, amelynek lényeges hatása lehet Magyarországra. Nem ismert, hogy milyen mértékű újabb élénkítés lesz a világban, mikor kezdik el a többlet pénztömeg kivonását, valamint a munkaerőpiac még mindig törékeny az USA-ban. Pedig a tengerentúli belső kereslet fellendülése Németországnak és így Magyarországnak is kedvezőbb növekedési feltételeket biztosíthatna - tette hozzá Németh. Az európai vállalatok jelentős készletleépítései már önmagukban ösztönzőleg hatnak a termelésre, és ez az idei második félévre lökést adhat a növekedésnek. Az EU negyedéves növekedési üteme már a mostani negyedévtől pozitívba fordulhat, azonban a válság előtti szintet csak 2011 végére éri majd el. Ezt nehezíti az is, hogy Európában a rugalmatlan munkaerőpiac miatt csak lassan képesek a vállalatok reagálni az eseményekre, így a válság is jobban elhúzódik. Ráadásul Magyarországon jövőre még sem a fogyasztás, sem a beruházás nem lesz képes növekedni.