Szinte bizonyos, hogy középtávon konszolidáció előtt áll a magyar bankrendszer, hiszen három bank már jelezte, hosszú távon nem kíván az itteni piacon maradni, ugyanakkor további egy-két hitelintézet is elgondolkodhat a jelenléten − vélekedett Hendrik Scheerlinck, a K&H-csoport vezérigazgatója egy hét végi szakmai rendezvényen. A szakember szerint a már jelenlévők fognak vásárolni, illetve elképzelhetőnek tartja, hogy az állam is vevőként lép majd fel.
A tőkemegtérülés ugyanakkor mind a vevők, mind az eladók számára fontos, ebből a szempontból pedig egyelőre nem sok jóval kecsegtet a jövő − tette hozzá Scheerlinck. A Deutsche Bank és a HBSC tanulmányai szerint Európában jelenleg 10-12 százalékos tőkemegtérülésre van szükség, hogy egy banki befektetés vonzó legyen. Ha ehhez a 3 százalékos magyar cds-felárat is hozzászámítjuk, látható, hogy az itteni bankoknak 15-20 százalékos megtérülést kell felmutatniuk. A magyarországi bankszektor ezzel szemben idén is veszteséges lesz, a tőkemegtérülés pedig az elmúlt hat évben messze alulmúlta a magyar államkötvények hozamát is.
A vonzerőn az is sokat ront, hogy az eszközarányos megtérülés szempontjából a magyar piac messze van az ideális 1,5-2 százalékos szinttől, ahová a visegrádi országok bankrendszere már visszatért. A konszolidációt a 2010 óta kiszámíthatatlan gazdasági környezet is lassítja, a nehézkessé váló hosszú távú tervezés miatt folyamatos a bizalomhiány a piacon. Scheerlinck szerint a K&H tulajdonosa, a KBC továbbra is hazai piacként kezeli Magyarországot, és hosszú távon is itt akar maradni, a vezérigazgató ezért úgy látja, a megmaradó hat nagybank között maradnak majd − akvizíciós lehetőségekről ugyanakkor nem beszélt.
A bankrendszer számára is létkérdés, hogy elinduljon a gazdasági növekedés, hiszen csak ekkor van remény arra, hogy felpörögjön a hitelezés. A vezérigazgató szerint a kedvező jelek közé tartozik e szempontból a bruttó államadósság növekedésének megállása, ugyanakkor véleménye szerint a piacoknak még időre van szükségük ahhoz, hogy hosszú távon bízzanak a magyar piacban. A bankszektor ugyanakkor készen áll arra, hogy a kivegye részét az esetleges keresetnövekedésből, a szektor hitel/betét mutatója ma már egészséges, tőkeellátottsága pedig a csúcson van. A hitelkereslet felépülése segíthet a nem teljesítő hitelek jelenleg 20 százalék körüli szintjének csökkentésében is.
| Lakosság | Vállalatok | |
| 2011. I. negyedév | 10,5 | 10,9 |
| 2011. III. negyedév | 11,5 | 13,8 |
| 2012. I. negyedév | 15,0 | 16,2 |
| 2012. III. negyedév | 15,8 | 18,3 |
| 2013. I. negyedév | 18,0 | 16,9 |
| 2013. III. negyedév | 18,5 | 18,9 |
| Forrás: K&H | ||
Szerző: Nagy László Nándor
