Egyértelmű, hogy a start-upoké a jövő − jelentette ki Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) parlamenti és gazdaságstratégiáért felelős államtitkára a Napi.hu és a Napi Gazdaság innovációs konferenciáján. A kockázati tőkések, az üzleti angyalok, a start-up szakemberek és az NGM részvételével a közelmúltban létrejött BudapestHUB munkacsoport célja, hogy az évtized végére a világ húsz legnagyobb start-up-központja közé tartozzon a magyar főváros. Ehhez fenntartható ökoszisztémát kell létrehozni az államtitkár szerint, aki példaként említette Észtországot, ahol a Skype hozott egyfajta áttörést, majd jelentős helyi befektetővé vált.
Lesznek források és pályázatok
A következő hétéves uniós költségvetési időszakban, 2014−2020 között várhatóan mintegy 700 milliárd forint uniós forrás jut Magyarországon kutatás-fejlesztésre és innovációra, ez egészül ki évente 45-50 milliárd forint nemzeti forrással. Nagyon boldog vagyok, hogy januártól megszűnik a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség − mondta az államtitktár. Az operatív programok irányító hatóságai az illetékes szakminisztériumokhoz kerülnek át. Ez a változás Cséfalvay szerint rövidítheti és gyorsíthatja a folyamatokat. Fontos változásnak nevezte azt is, hogy januártól az uniós és a hazai források összhangjának megteremtése érdekében a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap is a nemzetgazdasági tárcánál lesz.
A start-upok érdekében sok szabályozási könnyítés lehetséges, de fontos azt is leszögezni, hogy az állam csak katalizálja a folyamatokat, azokban ennél mélyebben nem vesz részt − derült ki Cséfalvay szavaiból. Véleménye szerint adókönnyítésre van szükség, a jövő évi költségvetési vitában már konkrét lépésekkel, ajánlásokkal áll elő a munkacsoport. A tervek szerint 2014 első negyedévében újra kiírják a technológia inkubátor-kereső pályázatot, így az eddigi négy után újabb négy cég indulhat el. Szintén a jövő év első három hónapjában várható az egyetemi spin-off cégeket segítő pályázat kiírása.
Budapestről is lehet érvényesülni
Csak azért, hogy egy sikeres vállalkozást építsünk, nem akarunk elköltözni Budapestről − jelentette ki Török Gábor, a Prezi műszaki menedzsere a konferencia első panelbeszélgetésén. Elmondása szerint azért van San Franciscóban is irodájuk, mert ott olyan kapcsolati hálót lehet felépíteni, amelyet itthon nem. A cég egy olyan gyakornoki programot is működtet, amelynek keretében egy hónapot kint vannak a mukatársak. Mivel az amerikai a legnagyobb piac, ha ott sikeresek vagyunk, akkor máshol is azok lehetünk − vélte Török. Ezt erősítette meg Róna Péter, a Hand-in-Scan nevű találmányt megalkotó diákok által alapított Clariton Kft. ügyvezető igazgatója, aki szerint nekik az a tervük, hogy idővel sikerüljön egy kinti irodát létrehozniuk.
Nálunk elsősorban érzelmi okai vannak annak, hogy miért maradt a cég Budapesten − mondta Rátai Dániel, a Leonar3Do feltalálója. Fehér Csaba, a Ustream.tv alapítója hozzátette: náluk is a budapesti iroda a legjelentősebb, ott zajlik a fejlesztés jelentős része is. Abban, hogy itt maradtunk, az érzelmi részen túl annak is szerepe volt, hogy ez egy pezsgő, fiatalos város, amelynek vannak jó adottságai is − fogalmazott Fehér.
Víziót is kell adni a dolgozóknak
Ügyvezetőként rengetegszer szembesülünk, legyen szó pályázati adminisztrációról vagy adózási kérdésekről − ismerte el Róna, hozzátéve: a legnagyobb problémát azonban mégsem ez, hanem a szakemberhiány jelenti. Mivel itthon több multinacionális cég is működtet kutatóbázist, ezért a kis vállalkozásoknak nehéz magukhoz vonzani a szakértői gárdát.
Fehér szerint viszont nem enyire rossz a helyzet, itthon a start-upoknak könnyebb munkaerőhöz jutnia, mint például a Szilícium-völgyben, ahol a kisebb cégeknek akár a Google-lal is versenyezniük kell a dolgozókért. Magyarország nem sokkal "macerásabb", mint bármely más ország, Japánban például nem alacsonyabbak az adók, az USA-ban drága az egészségpénztár − mondta a Ustream.tv alapítója. Ő azt tartja a legfontosabb, hogy meg kell adni a dolgozóknak azt a tudatot, miszerint ők egy nagy projekt részei − például valódi hatásuk van arra, hogy a világban mi történik. Példaként az ukrán tüntetéseket említette, hogy a Ustreamen élőben lehet megtekinteni, mi zajlik éppen az utcákon. Nagyon fontos az is, hogy olyan munkahelyi környezetet teremtsünk, ahol nem vonják el a figyelmet a kis, apró bosszúságok, csak a munkájára kelljen koncentrálni. Ha délután szeret dolgozni a fejlesztő, akkor tegye akkor, ha el akar menni pingpongozni egy órára, akkor menjen el − sorolta Fehér, hozzátéve: cserébe az átlagos magyar munkahelynél többet várnak, azt, hogy állandóan világszínvonalú szolgáltatást tudjanak nyújtani. Rátai és Róna is megerősítette, hogy a cégnél a munkatársakat elsősorban a közös cél motiválja. Török pedig úgy fogalmazott, hogy csaknem kétszáz fősre nőtt cégként "sokat dolgozunk azon, hogy mindenki tulajdonosnak érezze magát".
Szerző: (Napi Gazdaság)
