A 6 ezer lakosú Mórahalom 1989-ben kapott városi rangot, az utána következő években a fejlesztésé lett a főszerep, ami − mint Nógrádi Zoltán polgármester mondja − folyamatos ugyan, de kis léptékű. Először a gyógyhatású termálvízre épülő úgynevezett tisztasági fürdőt (a település lakosai fürdőszoba híján ide jártak fürödni, mosni, innen az elnevezés) kezdték el pályázati források segítségével korszerűsíteni, bővíteni 1995-től. Ennek eredményeként ma már wellness-részleg, 21 medence, 11 szauna, beltéri és kültéri csúszdák, gyermekfürdő várja az évente idelátogató 400 ezer turistát.
A városban valósult meg a Dél-Alföld első ipari parkja is, itt szerveződött az ország első minősített termelői értékesítő szövetkezete, a kis- és középvállalkozásokat érintő fejlesztési programok révén pedig egyre több ipari munkahely létesül, és kistérségi szinten fejlődik a szolgáltatói szektor.
Az EGT/Norvég Alap támogatásával 564 millió forintból − zöldmezős beruházásként − 2009 és 2011 között felépült három mintatanya, egy-egy gazdálkodó és lakótanya, valamint üvegház. Két termálkutat is fúrtak, és napelemmel, napkollektorral, valamint biomasszafűtéssel népszerűsítik a megújuló energiákat.
A legújabb elképzelés, a termálfalu fejlesztéséhez a város területén 80 telket alakítanának ki: ehhez, vagyis a telkek teljes közművesítéséhez szükséges 200 millió forintot szintén a Norvég Alaphoz beadott pályázatuk sikerétől várják. Ezeket a telkeket aztán értékesítik, amelyeken a vevők − a megújuló energiára, illetve a biomassza-tüzelésre "támaszkodva" − megépítik otthonaikat. A falu központi épülete egy 200-250 fős idősotthon lesz, amelyben minden közösségi, egészségügyi, oktatási, szociális és kulturális szolgáltatást is megkapnak az érintettek. A szolgáltatói hátteret szintén az önkormányzat valósítja meg befektetők és pályázatok segítségével. Mint a polgármester kifejtette, arra számítanak, hogy a mintatanyákhoz hasonlóan a termálfalu-fejlesztés is vonzza majd a magánberuházásokat.
Szerző: Szilágyi Eta
