Korábban sehol nem volt példa a Jeremie-programhoz hasonló kezdeményezésre. Az indulás nehéz volt, hiszen íróasztal mellett nem lehet használható programot készíteni, főleg nem Brüsszelben − emlékezett vissza a Századvég Alapítvány és a Magyar Vállalkozásfinanszírozási (MV) Zrt. konferenciáján Krisán László, a Kavosz Zrt. vezérigazgatója. A mostani siker annak köszönhető, hogy finomra tudták hangolni a megoldást, új elemeket is beépítve. A kombinált mikrohitel ötletének felvetésekor még a korábbi gazdasági minisztériumi vezetés is elutasító volt, amikor viszont a kormányváltás után megalkották a terméket, hihetetlen gyors áttörést lehetett tapasztalni. Ez a megoldás abszolút siker, kár, hogy Brüsszel még mindig nem érti ezt − mondta a szakember. A termék sikerét igazolta vissza Szőcs Árpád, az egyébként elsősorban vissza nem térítendő támogatásokért küzdő MAPI Zrt. stratégiai vezetője. Szerinte a piac ma igényli a kombinált megoldást: a forráshiány miatt 40−60 százaléknyi vissza nem térítendő forrásra lehet szükségük a cégeknek, az már természetes, hogy az ezenfelüli részt finanszírozásból kell felépíteni.
A refinanszírozott programok és források terén a K&H mindig is aktív volt, a kezdetektől támogattuk a Jeremie-program lehetőségeit, igaz, először egyedül voltunk − mondta Németh László, a K&H Bank Zrt. igazgatója. Fontos látni, hogy a banki vélemények befogadása egyre gyorsult: az induláskor, 2006−2007-ben szemmel láthatóan meglepte az MV Zrt. akkori vezetőit, hogy a partnerbank elolvassa a teljes feltételrendszert és több mint 100 pontból álló észrevétel- és hiánylistát csatol a feltételekhez. Németh szerint jól mutatja az MV Zrt. nyitottságát, hogy a garanciaprogramok terén az MV Zrt. terméke ma már sokkal gyorsabb ügyintézést tesz lehetővé.
Komoly vita bontakozott ki a résztvevők között arról, hogy milyen mértékben van szükség az ellenőrzésre az elszámolási időszakban. Tóth László, az MV Zrt. ügyvezető igazgatója szerint a fókuszok nyomon követése mellett fontos, hogy a közvetítő transzparens működését is bemutassák, illetve azt is igazolni kell, hogy a források jó helyre kerültek. Krisán szerint érdemes lenne átgondolni a monitoringrendszert, mert ha a vállalkozásokat megkérdezzük, szinte bizonyos, hogy a jelentésdömpinget túlzottnak minősítik. Elő kell venni a régi sikeres programokat − sürgette a Kavosz vezérigazgatója −, jó lenne, ha "simán" mennének az egyszerű eszközbeszerzéses pályázatok esetében (Németország és Ausztria ezen a téren is hihetetlen módon támogatta saját vállalkozásait). Való igaz, nem kell újra a spanyol viaszt feltalálni, hiszen van olyan program, amelynek 5,2 milliárd forintos keretére néhány óra alatt 25 milliárdos igénylés érkezett, ez tehát egyértelműen kell a cégeknek − értett egyet Szőcs Árpád is a Kavosz szakemberével.
A kerekasztal résztvevői egyöntetűen a kombinált termékek mellett tették le a voksot, hiszen − miként Németh László jelezte − a visszatérítendő támogatásokban az ügyfelek csak azt látják, hogy vissza kell fizetni a kapott pénzeket. Más irányból közelítette meg a kérdést Krisán László: szerinte a visszatérítendő pályázatok esetén a forráshiányos cégek zöme bukott el azon, hogy a programok csak utófinanszírozás mellett valósulhattak meg. Hiába találták ki az illetékesek a sikertelenség láttán, hogy akár 30 százalékos előlegfinanszírozásra is lehetőség van, ha az előleg összegére a vállalkozásnak bankgaranciát kell hoznia − emlékeztetett a Kavosz vezérigazgatója. A hazai vállalkozói rétegnek régóta nincs tőkéje, így nagy kérdés, honnan lesz meg a szükséges önerő. A finanszírozási kockázatok kivédéséhez, egyáltalán a finanszírozás létrejöttéhez az eddigieknél is komolyabb garanciarendszer létrehozását sürgette Krisán László.
Szerző: Nagy László Nándor
