A november végi kormányülésen több, a cukoripar számára fontos kérdés is napirenden lesz, és várhatóan olyan döntések születnek, amelyek segítik a kaposvári gyárat, illetve a cukorrépa-termelés és -feldolgozás jelentőségének megtartását, fejlődését - jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök az osztrák Agrana tulajdonában lévő Magyar Cukor Zrt. új, 60 ezer tonnás cukorsilója avatóünnepségén. A kormányfő szerint a kabinet célja, hogy az ágazat jelentőségét megőrizzék, fejlődését támogassák, ennek érdekében kezdeményezik az Európai Bizottságnál, hogy a cukor is bekerülhessen a fordított áfafizetés hatálya alá, emellett ígéretet tett arra is, hogy a cukoriparnak juttatott állami támogatási rendszert a jövőben is fenntartják.
Az avatón ugyan konkrétan nem hangzott el, de a cukorrépa-termelőket képviselő Cukor Terméktanács soros elnöke, Berki György szerint az is beleérthető, hogy 2014-től is folyósítaná az állam a répatermelőknek szánt kiegészítő támogatást. Ez hosszabb távon biztos fenntartaná a termelési kedvet, különösen akkor, ha a piaci árak is normalizálódnának, és a mostani tonnánként 37 eurós garantált ár helyett elérhetné a 40-45 eurót. Ebből ugyanis már a versenyképes termeléshez szükséges fejlesztéseket, a géppark megújítása mellett az öntözést is finanszírozni tudnák a termelők. A termelői érdekképviselet már az idén is komoly gépfejlesztési programot dolgozott ki és valósított meg. A Magyar Cukor, illetve a gépforgalmazók piaci alapú finanszírozási segítsége mellett betakarítógép beszerzésére pályázhattak a termelők: a 9 gép beszerzése mintegy 1,2 milliárd forintos beruházást jelentett. Jövőre pedig vetőgép-beszerzési akciót indítanak. Az öntözésfejlesztés támogatásával kapcsolatos elképzeléseiket már jelezték a kormány felé. A fejlesztésekre szükség is lesz. Egyrészt a Magyar Cukor várható keresletnövekedése, másrészt a jelenleg még igen komoly állami támogatásban részesülő horvát cukoripar támasztotta alapanyag-igény miatt. Jelenleg a terméktanács tudomása szerint mintegy 3 ezer hektárról exportálnak cukorrépát a szomszédos ország két közeli gyárába a hazai termelők. Hosszabb távon ez, és a várható növekedés a Magyar Cukor számára is konkurenciát jelent, amire már most igyekszik figyelmet fordítani a cég. A kereslet hatására egyébként több olyan termelő is visszatérhet a cukorrépa termesztéséhez, aki korábban diverzifikációs támogatást kapott az EU-tól a tevékenység abbahagyásáért - a támogatásért cserébe ugyanis csak azt vállalták, hogy 5 évig nem vetnek cukorrépát.
Az Agrana azt tervezi, hogy 2017-ben, a cukorkvóta megszűnése után a kaposvári üzem jelenlegi évi 105 ezer tonnás termelését első lépésben évi 150 ezer tonnára növeli, ami az idei 16,5 ezer hektáros hazai termőterület 20-24 ezer hektárosra bővítené. Kaposvárt cukoripari központtá szeretnénk fejleszteni, amelynek kiemelkedő szerepe lesz a dél-magyarországi, és a délkelet-európai cukorgyártás szervezésében - mondta az ünnepségen Johann Marihart, az Agrana elnöke. Hosszabb távon az évi 200 ezer tonnás cukor-előállítás a cél. A most 3 milliárd forintos beruházással, Magyarországon egyedülálló technológiával létrehozott új, 60 ezer tonnás cukorsiló megépítésével is a kvótarendszer utáni időszakra készül a cég. Jövőre a biogázüzem bővítését tervezzük, hozzávetőleg egymilliárd forintos beruházással, aminek a fele jönne uniós támogatásból, valamint ötmilliárdos beruházással egy új csomagolóüzem, szitaállomás és készáruraktár építését - mondta a Napi Gazdaság érdeklődésére Hájos László, a cég vezérigazgató-helyettese. A cukorkvótarendszer megszűnéséig a tervek szerint a cég folytatja majd a nádcukor finomítását is, azt követőn azonban fokozatosan áttérnek a jövedelmezőbb répacukor-előállításra és -forgalmazásra. (Jelenleg a nádcukor-finomítás a magas vámtételek miatt kisebb jövedelmezőséggel végezhető tevékenység, azonban a gyár kapacitáskihasználtságát jelentősen javítja.)
Az Agrana egyébként 2007 óta több mint 10 milliárd forintot fordított az üzem fejlesztésére, további 3 milliárdot pedig az ország legnagyobb - a teljes termelés felét adó -, a cukorgyártás melléktermékeit hasznosító biogázüzemének létrehozására költött. A biogáztisztító üzembe állítása után az előállított gázt az üzemen kívül más piaci, akár lakossági vagy tömegközlekedési fogyasztók is igénybe vehetik majd. A kaposvári gyár kiváltságos szerepben van a csoporton belül: ez az egyetlen üzem, amely hamarosan saját maga termeli meg a teljes energiaszükségletét.
Szerző: Kiss Melinda
