Többéves lobbitevékenység nyomán 2008 (illetve ha a szűkített kedvezményt is figyelembe vesszük, 2009) után jövőre ismét jár adókedvezmény a legkedveltebb öngondoskodási termék, a hangsúlyosan hosszú távú, nyugdíjcélú életbiztosításokhoz. Az elfogadott adótörvények értelmében a jövő januártól megkötött nyugdíjbiztosításoknál az ügyfeleket lényegében olyan kedvezmények illetik meg, mint az elmúlt években a nyugdíj-előtakarékossági számla (nyesz) esetében. A biztosítás szerződője a befizetett díj 20 százalékának megfelelő összegről, legfeljebb évi 130 ezer forintról tehet nyugdíj-biztosítási nyilatkozatot, vagyis rendelkezhet arról, hogy az összeget adótartozás kiegyenlítésére használják fel − ha nincs ilyen tartozása, valamelyik nyugdíj-biztosítási számlájára utalja a kedvezmény összegét.
Mindez azt jelenti, hogy egy gyermektelen ügyfél évi 650 ezer forintos befizetés esetén élvezheti a teljes adókedvezményt, ám a családi adókedvezménynek köszönhetően egy gyermek mellett már 340 ezer forint befizetés mellett elérhető az adókedvezmény. A jogszabály csak az életbiztosítások korábbi versenyhátrányát küszöböli ki az egyéb nyugdíjcélú termékkel szemben − ezt fejezi ki az is, hogy ha a magánszemélynek nyugdíj-előtakarékossági számlán vagy önkéntes pénztárban is van megtakarítása, a rendelkezési jog a három jogcímen együttvéve is csak legfeljebb 280 ezer forint lehet.
A törvény értelmében adókedvezmény csak nyugdíjbiztosításhoz köthető, e körbe csak olyan (kockázati) életbiztosítás engedhető be, ahol biztosítási esemény (a biztosított halála, illetve legalább 40 százalékos rokkantsága) bekövetkezte nélkül vagyoni érték kivonására a futamidő alatt nem kerülhet sor. A törvény csak biztosítói díjkedvezményt enged ebbe a körbe, de ezt is csak akkor, ha a biztosított egyben a díjfizető is, vagyis a cégek által a dolgozóknak fizetett biztosításoknál az adókedvezményhez kapcsolt kedvezmény kiskapuja zárva marad. A futamidő ebben az esetben a biztosított társadalombiztosítási nyugellátásra való jogosultságának megszerzésekor ér véget − a futamidő alatti részvisszavásárlás esetén a szerződés elveszti nyugdíj-biztosítási státusát és így az adókedvezmény lehetőségét is − az addig adókedvezmény címén kiutalt összeget pedig 20 százalékkal növelt értéken kell visszafizetni.
Szerző: Nagy László Nándor
