A pénzek adózatlan vándorlásának üldözése alapvető célja lett az uniónak, de az OECD mellett a G8 és G20 is egyre többet beszél az adóelkerülés, agresszív adótervezés visszaszorításáról. Ennek egyik eleme az úgynevezett anya-leány irányelv módosítása, amelyet a tervek szerint 2014 decemberéig kell a tagállamoknak saját jogrendjükbe ültetniük, ha az Európai Tanács is elfogadja a módosításokat.
Az irányelv lényege, hogy az unión belül a vállalatok által fizetett osztalék másik tagállamban már ne adózzon, ha az után a leány már lerótta a terheket. Ellenkező esetben néhány áttétel után szinte el is fogyhat az eredeti adózott eredmény, hisz minden ponton adóznia kell − mondta Gombkötő Bálint, a KPMG szenior menedzsere.
Ezzel a szabállyal nem is lenne gond, ám az irányelv hagy lehetőséget arra, hogy a vállalatok adózás nélkül lavírozzák át az eredményt más államba − adott esetben pedig az unión kívülre is. Tipikusan ilyen az úgynevezett hibrid ügyletek gyártása. Az irányelv nem tartalmaz definíciót arra, mit ért osztalék alatt − ezt a tagállami törvények tartalmazzák. Adott esetben elképzelhető, hogy kifizetői oldalon ugyanaz az összeg kamatnak minősül, a másik oldalon pedig osztaléknak. A kamatra nem kell adót fizetni, s a anyavállalatnál ezt a tételt már osztalékként mutatják ki, ami az irányelv értelmében nem adóztatható. Vagyis az egész tranzakció adómentes lesz.
A mostani szigorítás ezeket a hibrid megoldásokat fogná meg. Leegyszerűsítve, nem lenne adómentes az osztalék az anyánál, ha az a leánynál sem adózott, illetve az irányelv megengedné a tagállamoknak, hogy bizonyos esetekben adót vethessen ki ügyletekre: ha a tranzakciók egyértelműen csak az adómentesség kihasználása érdekében történnek. Az úgynevezett mesterséges tranzakciók többféle ismérvvel bírnak. Ilyen, ha egy többlépéses tranzakció esetén az egyes ügyletek jogi megítélése nem fedi az ügyletek együttesének jogi tartalmát − vagyis például az összeg átvándorol egy leányvállalathoz, ahol semmilyen üzleti tevékenység nem történik, a lényeg az adómentesség. Mesterséges a tranzakció, ha olyan részei vannak, amelyek kioltják egymást.
A szigorítás nemcsak az unión belüli, hanem a harmadik országba irányuló ügyletre is érvényes. Vagyis ha egy amerikai anyavállalat nem számos európai leányától kap egyenként osztalékot − adott esetben különböző mértékű forrásadót levonva −, hanem egy holdingot iktatnak közbe, amely egyedüliként fizet osztalékot az anyának. S ez a holding természetesen olyan államban működik, ahol nem kell osztalékadót fizetni.
Ez a szabályozás leginkább Hollandiát vagy Luxemburgot fogja kellemetlenül érinteni, hiszen ezekben az államokban számos hasonló hibrid megoldást alkalmaznak. Magyarország is vonzó célpont, hiszen semmilyen cégek közti osztalékot nem adóztat meg. Hazánk tavaly életbe léptetett egy olyan módosítást, ami épp a most tervezett szigorítást tartalmazza. Vagyis csak akkor engedi az adómentes kifizetést, ha korábban az összeg valamilyen formában már adózott.
Szerző: F. Szabó Emese
