| Hulladékok | Célok | Feladatok | Minimális forrásigény 2020-ig (forint) |
| települési hulladék | hulladékgyűjtési rendszerek fejlesztése | hulladékgyűjtési rendszer kiépítése 2015-ig | 500 Mrd |
| a ht. hatálya alá tartozó szennyvíziszap | a szennyvíziszapban hasznosítható energia és növényi tápanyagok minél nagyobb arányú kinyerése | rothasztók kötelező kiépítése és a biogáz-előállítás és -hasznosítás kötelezővé tétele | 240 Mrd |
| csomagolási hulladék | a hulladék hasznosítását 2014-re 35%-ra, 2020-ra 50%-ra kell növelni | 2015-ig elkülönített hulladékgyűjtési rendszer felállítása | 50 Mrd |
| gumiabroncs- hulladék | az újrahasználat előnyben részesítése, elősegítése, a gumiabroncsok lerakásának elkerülése | a használt gumiabroncsok átvételének ösztönzése | 44 Mrd |
| elemek, akkumulátorok | az elemekre és a hordozható akkumulátorokra vonatkozó gyűjtési kötelezettség | gyűjtési és hasznosítási arány növelése | 120 Mrd |
| veszélyes hulladék | a károsanyag-kibocsátás minimalizálása, a veszélyes hulladék hasznosításának fokozása, fejlesztése | a gyűjtési kapacitások fejlesztése | 100 Mrd |
| Forrás: OHT | |||
A 2014−2020-as uniós költségvetési időszakra vonatkozó, a hazai hulladékgazdálkodás jövőjét meghatározó országos hulladékgazdálkodási terv (oht) végső formába öntése egyre sürgetőbb. A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) szerint végleges dokumentumról csak az összes észrevétel áttekintését és mérlegelését követően lehet beszélni. A tárca alá tartozik a terv megalkotása, a tájékoztatás szerint a társadalmi egyeztetésen korrekt párbeszéd alakult ki a résztvevők között, így az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség (OHÜ) az oht részeként el is készítheti majd az országos megelőzési programot. Az új hulladékgazdálkodási törvény (ht.) közben hatályba lépett, elfogadása az uniós irányelvek átültetése miatt volt sürgető, a jogalkotónak viszont így nem maradt ideje a szükséges tervezési, programozási feladatok kidolgozására. A kapkodás miatt a csaknem 300 oldalas dokumentum egyelőre nem használható. Sajnos a véleményezésre is nagyon kevés idő állt rendelkezésre − mondta a Napi Gazdaságnak Sárosi Eszter, a Hulladékgazdálkodók Országos Egyesületének (HOE) ügyvezetője.
Konkrétumok ennek ellenére már látszanak az oht cselekvési program fejezetében. A beruházások forrását a ,,szennyező fizet", illetve a ,,gyártói felelősség" elvek alapján jelentős részben az érintett szereplőknek, gazdálkodóknak kell előteremteniük, bizonyos állami, önkormányzati feladatok, valamint kiemelt gazdaságfejlesztési területek részesülhetnek majd hazai, illetve EU-s támogatásban. Az oht teszi majd lehetővé például a Kehop-pénzek lehívását úgy, hogy közben a zöldipar is fellendülésnek indul − olvasható az oht-ben. A környezeti célok meghatározásával a környezettudatos befektetői körök nagyobb mértékű beruházása várható. A projekteknek a hasznosítási arány növelését, a hulladékképződés csökkentését és a hulladékká vált termékek újrahasználható összetevőinek elkülönítését, javítását és ismételt felhasználását kell biztosítaniuk. A projektek forrásigénye több mint ezermilliárd forintra rúg. Csak a települési hulladékok hasznosítási projektjei 500 milliárd forintot igényelnek: elkülönített hulladékgyűjtési rendszert kell 2015-ig kiépíteni, ki kell alakítani az újrahasznosítási központokat. A második legnagyobb forrásigényű feladat a ht. hatálya alá tartozó szennyvíziszap gazdaságosabb felhasználása, amelyhez 240 milliárdra lesz szükség. A növényvédőszer-hulladékok és növényvédő szerrel szennyezett csomagolóeszköz-hulladékok ártalmatlanítása viszont "csak" 0,1 milliárdba kerül majd.
Tóth Kata
Szerző: Tóth Kata
