Nem lenne elég a mentő csomagból maradt pénz

A fejlesztési tárcánál egyelőre nem nyilatkoztak annak a sajtóhírnek a kapcsán, amely kilátásba helyezte, hogy rövidesen újra állami tulajdonba kerülhet a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret működtető Budapest Airport (BA) Zrt. Így azt sem lehet tudni, hogy pontosan mekkora tulajdonrészt szerezne az állam a meglevő 25 százalékán felül, illetve hogy milyen konstrukcióban, mennyiért és miből finanszíroznák azt.

A BA részvényeinek 75 százaléka mínusz egy szavazat még 2005 végén került angol szakmai befektetőhöz, a BAA annak idején 464,5 milliárd forintot fizetett a tulajdonrészért, illetve a reptér 75 éves üzemeltetési jogáért. Mindössze másfél évvel később, 2007 júniusában vezetőségváltás történt, miután az addigi tulajdonos BAA eladta a tulajdonrészét a német Hochtief vállalatnak és három pénzügyi partnerének. Most tehát az egykori áron számolva is körülbelül akkora összeget kellene előteremtenie az államnak − ha teljes egészében meg szeretné szerezni a külföldiek kezében lévő részvénypakettet −, amennyit nemrég a Mol-részvényekért kiadott. Az olajtársaság részvényeinek visszavásárlása után egyébként a lépés nem lenne meglepő, hisz a kormányzat mindig hangsúlyozta, hogy a stratégiai cégekben igyekszik visszaszerezni befolyását. A kérdés, hogy mi lenne ennek a forrása. A Mol-részvények megvételét a korábban lehívott IMF-hitelből fedezi az állam, amiből még körülbelül 1,3-1,4 milliárd euró továbbra is rendelkezésre áll, de egyes megfigyelők szerint ez nem lenne elegendő a teljes részvénypakettért, hisz az árban minden bizonnyal megjelenne az egykori vételár kamatterhe is, illetve az a 215 millió euró, amit a BA napjainkig befektetett.

Ráadásul az állam ki akarja vásárolni a (most elhibázottnak tartott) ppp-konstrukcióban megvalósult beruházásokat, ami szintén 100 milliárd forintra tehető. (Ez egyébként egy ideig még rontja a cég eredményeit, vagyis az állam nem számíthatna rövid időn belül osztalékra). Egyesek egy olyan konstrukciót is felvetnek, ami egyben kezelné a repteret, a Malév Zrt. ismételt privatizációját, illetve a Budapest belvárosából a reptérhez vezető vasúti összeköttetés megépítését. Ez utóbbi kapcsán kínai befektetőkről, fejlesztőkről szólnak a hírek, akiknek épp olyan fontos lehet a BA jövője, mint a reptér üzemeltetőjének az, hogy ki a légitársaság tulajdonosa, hisz a BA forgalmának meghatározó részét a Malév adja.

Forrás: Cégközlés