Az ikt-szektornak a k+f területén betöltött súlya a ráfordítások jelentős emelkedése ellenére nem nevezhető kiugrónak. Figyelembe véve a magyar k+f ráfordítások egyébként is alacsony voltát, ez azt jelenti, hogy az ikt-szektor ebben a dimenzióban nem teljesít igazán jól, amit az EU 27 mezőnyében elfoglalt meglehetősen rossz helyezések is tükröznek − szerepel a Budapesti Corvinus Egyetem által az IVSZ megrendelésére készített tanulmányban.
Széles körben elfogadott vélemény, hogy az infokommunikációs technológiák használata, különösen a szélessávú hozzáférés mind egyéni, mind pedig nemzetgazdasági szinten növeli a versenyképességet és a produktivitást. Ez az állítás rendszerint már meglévő szolgáltatások alkalmazása kapcsán jelenik meg, így például egy álláskereső esetében ma már jelentős hátrány lehet, ha nem rendelkezik ikt-használati kompetenciákkal, vagy egy vállalat esetében versenyképesség-csökkentő tényező, ha nem tud megjelenni a B2B piacon. Ennél ritkábban merül fel azonban az, hogy milyen irányú fejlesztések vannak a világban és milyen hatással lehet a nemzetgazdaságra, ha a gazdaságpolitika éppen a vállalatok innovációs forrásait vonja el.
Több olyan fejlesztési irány van jelenleg a világban, amelyeknek csírái már Magyarországon is megjelentek, de a beruházások visszaesése és a fejlődés fősodrából való kimaradás hosszabb távon komoly versenyképesség-csökkentő tényező lehet az ország számára. Néhány példa a fejlődési irányokra:
− E-health (e-egészségügy): az egészségügyi szektornak kivételesen nagy az adatigénye, hiszen sok szereplő (kórházak, háziorvosok, tb, gyógyszergyárak, patikák, betegek) között rengeteg adatot kell megosztani, sok esetben sürgősséggel és természetesen pontosan. A biztonságos és költséghatékony it-rendszerek mellett a fejlesztések ma már egyre inkább arra irányulnak, hogy intelligens mérőkészülékekkel valós idejű adatot lehessen kapni a felhasználó egészségügyi állapotáról és a mérőműszerek által regisztrált adatok mobil kommunikációs rendszeren el is juthatnak a szakemberekhez. Ezek a telemedicinás megoldások segíthetik az egészségmegőrzést, a diagnosztikát, adott esetben akár életmentőek is lehetnek
− A gépek közötti kommunikáció (machine to machine, M2M) az egészségügy mellett számtalan területen alkalmazható, beleértve a mobil közigazgatást, a telemetering (távolból végzett adatleolvasás) alkalmazásokat, közlekedésszervezést vagy liftfelügyeletet. Ezek rendkívül költséghatékony megoldások és a felhasználók számára jelentős kényelmi, időmegtakarítási potenciállal bírnak, így várható ezek elterjedése, amennyiben a megfelelő alkalmazások elérhetővé válnak.
− Intelligens városok: jelentős életminőség-emelkedést jelenthet a lakosság számára, ha egy városban kiépül az intelligens távközlési szolgáltatások széles skálája, és ezek felhasználóbarát módon elérhetők. A számos külföldi példa mellett már Magyarországon is folyik ilyen kísérlet. Ez magában foglal kényelmi és közösségi szolgáltatásokat az oktatás, a kultúra, az otthonok biztonsága, a turizmus és az egészségügy terén, valamint beléptetési és mobilfizetési rendszert.
− A távközlési vállalatok támogatják a hazai innovációs fejlesztéseket mind a felsőoktatásban, mind a kis- és középvállalkozások körében. A felsőoktatási intézményektől és kutatóintézetektől megrendelt k+f kutatásoknak köszönhetően fontos alapkutatások születnek, míg a kkv-szektorban ígéretes fejlesztések valósulhatnak meg.
− A Mobil Innovációs Központ (MIK) a BME meghatározó részvételével különféle mobil technikai fejlesztésekre alapult konzorcium, melynek tagjai között megtalálható szinte minden jelentős magyar távközlési és információtechnológiai cég. A MIK azoknak a tudományos és műszaki kérdéseknek a megoldására jött létre, amelyek hozzájárulnak a jövő vezeték nélküli technológiáinak bevezetéséhez és korszerű alkalmazások fejlesztéséhez, bevonva a kis- és közepes vállalkozásokat is.
